8723. lajstromszámú szabadalom • Galván elem
— 2 — tartósak, mint az uralit-lemezek, végül ezeknél drágábbak is. Az ismert agyaglemezeknél jobbak a grafit és agyag keverékéből készült lemezek, melyek egyúttal a szént helyettesítve elektródák gyanánt is szerepelnek. Elektródák gyanánt zink, ferromangan, alumínium, vas és szén vagy grafit, ólom stb. szolgál. Az elektródák a következő módon választhatók : 1. zink-szén vagy grafit. 2. zink-ólom vagy ólomsuperoxyddal telt ólomkeret. 3. aluminium-szén vagy grafit. 4. aluminium-vas, ólom vagy ólomsuperoxyddal telt ólomkeret. 5. ferromangán-szén vagy grafit. 6. ferromangán-ólom vagy ólomsuperoxyddal telt ólomkeret. Szénelektróda gyanánt vagy retortaszénből készült lemezek, vagy sajtolt szénből való pálczák szolgálnak, melyeket a 6., 7. és 8. ábrán látható módon egyesítünk. A lemezalakban használt elektródák alakja a 2. ábrán látható. Az elemek nagysága tetszőleges, ép úgy az egyes rekeszek száma is. A 9. ábrán látható kiviteli módozat példaképpen egy 11 kamarás elemet mutat, melynek kamarái közül hat az A2 és öt az A8 kamrával áll kapcsolatban. Az A2 kamarában van a depolarizáló folyadék, mely a c nyílásokon jut a másik hat kamarába, az A' kamarában van az elektrolyt, mely a c1 nyílásokon az As kamarával kapcsolt öt rekeszbe folyik. Ennél a kiviteli módozatnál hat szénelektróda van az A1 kamarában és öt zinkelektróda az A2 kamarában A szén- és czinkelektródák vagy lánczolatosan, vagy nagylapúan vannak kapcsolva. Az elektrolyt telített chlornátrium vagy bárium hydroxyd-oldat. A depolarizáló folyadék a következők egyike lehet: 1. 7. r. salétromsav, 2 r. víz, 1 r. chromsav. 2. 30 r. víz, 25 r. ferri sulfát, 8 r. kénsavmonohydrát, 2 r. salétromsav monohydrát, 21 /2 r. chromsav, 1/3 r. magánsavas káli. 3. 2 r. sósav. 2 r. kénsav, 2 r. víz, J/2 r. káliumpermanganát, 1/a r. chromsav, 3 r. (36 Bé°-os) salétromsav.-4. 6 r. nátrium-salétrom, 3 r. kénsav, l r. chromsav, 1 r. víz. A keletkezett gázok elvezetésére kénsavas ammónium és kénsavas vasnak egyenlő részekben vett keverékbe vagy folyós terpentin szolgál. Ha különösen olcsó módon kell áramot előállítani, depolarizálásra rézgálicz használható, ekkor a pozitiv-lemez nem szén, hanem réz fog lenni, az elektrolyt bárium hydroxyd vagy hypermangánsavas káli. A rézgálicz nem keverődik a gerjesztő-folyadékkal, mert a lemezek pórusaiban nehezen oldható hydrodyd keletkezik. Ily olcsó elem megszakítás nélkül mintegy 700 óráig 1.3 volt fesziiltségü áramot szolgáltat. Az elemben csapadék gyanánt réz- és barium-sulfat keletkezik, mely utóbbi fehér festék gyanánt használható. Ha bariumhydroxyd helyett hypermangansavas kalit használunk, mangánvegyületek csapódnak ki, melyeket kálium pennanganatra lehet földolgozni. Ha az első sorban jelzett folyadékokat használjuk, az elem jóval tökéletesebbé válik, pl. 10 ohm ellenállásánál mintegy 1000 óráig állandóan 2.4—2.5 volt feszültséggel dolgozik, a nélkül, hogy a folyadékot ki kellene cserélni. Még 0.02 ohm ellenállásánál is 24 óra szükséges arra, hogy az elem kimerüljön, tehát a rövid zárás sem veszélyes. A depolarizáló folyadék higított vagy nem hígított alakban használható. Az első esetben, hogy tartós munkabírást érhessünk el, szükséges, hogy a folyadék az elemben aránylag gyorsan keringjen. Megfelelő el-
