8723. lajstromszámú szabadalom • Galván elem
- 3 rendezés különösen akkor lehetséges, ha több ily elemet egy teleppé egyesítünk. Ily telep a 10—14. ábrán látható. Ez, mint a 10. ábrán látható alaprajzból kitűnik, az előbb leírt módon szerkesztett elemekből áll, de ezek mindegyike három kamarából ál'. Az .l2 , illetve A* oldalkamarák egymással az n\ illetve a3 nyílásokon át közlekednek, és kifelé egy-egy / czelluloid-lemezzel van elzárva. Az egymással ily módon kapcsolt elemek egy A szekrényben vannak elhelyezve, melyben az I / falakon kívül még egy-egy, a telep egész hosszán végigfutó K K1 kamara marad. Ezek a kamarák a k, illetve k1 nyílásokkal az egyik A2 , illetve kamarával közlekednek. Ezeken a kamarákon az F be- és elvezetőcsövek nyúlnak végig, ezenkívül itt van a G elvezetőcső is alkalmazva. A G elvezetőcsövel szemben fekvő elem A2 , illetve A3 kamarájába torkol az Fl és /''2 bevezetőcső. Az í'Miél beömlő folyadék az egész telep A1 kamaráit megtölti, végül pedig a J fal k nyílásain a hosszú K oldalkamaráiba ömlik. Az F2 -nél beömlő folyadék az összes A1 /2 kamarákba beáramlik és végül a k1 nyíláson a hosszú A'1 oldalkamarába jut. Ezekből a K KL oldalkamarákból a folyadékot a G G csöveken át lehet levezetni. Ha egy erőforrást nagyobbszámú ily telepből állítunk össze, mint az a 11., 14 ábrán látható, a G G lefolyató csövek csapjai zárva maradnak és a folyadékok a K K1 kamarákban emelkednek föl és az F csöveken az alul levő második telepbe folynak, stb. mint az a II. ábrán látható sematikus rajzból kitűnik. Lehet egy egész sor ily telepet egymás mellett vagy egymás fölött elhelyezni, a telepek fölött és alatt az M X tartályokat állítjuk föl (14. ábra), melyek az elektrolytot, illetve a depolarizáló folyadékot tartalmazzák és melyek lehetővé teszik, hogy ezek a folyadékok a telepben gyorsan keringjenek. Hogy az erőforrás használatba legyen legyen vehető, az egyes elemek között levő csövek csapjait ki kell nyitni. A telep alatt levő tartályokban összegyűlt folyadékot kémiai úton regeneráljuk és a telep fölött levő tartályokba vezetjük vissza. A folyadékokat elektrolyzis segélyével is lehet regenerálni, de az erre szolgáló áramnak a telep áramánál valamivel nagyobb intenzitásúnak és ellenkező irányúnak kell lennie. Ez által a folyadékok ismét eredeti állapotukba jutnak vissza. SZAHADALMI IGÉNYPONTOK. 1. Galván- elem, zink, aluminiüm, ferromangán, vas, réz, graphit, ólom vagy ólomsuperoxyddal telt ólomkeret-elektródákkal, telített chlornatrium vagy bariumhydroxyd elektrolyttal és egy depolarizáló folyadékkal, mely munka közben nem nagy mértékben merül ki és elektrolyzissel könnyen regenerálható. 2. Az 1. alatt jelzett elemnél, mint depolarizáló folyadék, salétromsav, víz ós chromsav keverékbe. 3. Az 1. alatt jelzett elemnél egy depolarizáló folyadék, mely víz, ferrisulfat, kénsav monohydrat, salétromsav monohydrat, chromsav és kálium permanganát keveréke. 4. Az I. alatt jelzett elemnél mint depolarizáló folyadék sósav, kénsav, víz, kálium permanganat, chromsav és salétromsav keveréke. 5. Az I. alatt védett elemnél mint depolarizáló folyadék salétromsavas nátrium, kénsav, chromsav és víz keveréke. (i. Az 1. alatt védett elemnél mint depolarizáló folyadék rézgálicz-oldat. 7. Az 1. alatt védett elem egy kiviteli módozata, jellemezve az által, hogy egy nem vezetőből készült A szekrényt két G C válaszfal három A1 A2 A3 kamarára oszt, melyek közül az A1 középső kamara lyukacsos D válaszfalak által az elektródák elhelyezésére szolgáló kamarákra oszlik, melyek fölváltva az A% illetve >43 oldalkamarával közlekednek. 8. A 7. alatt védett berendezésnél az A1 kamarán át áttört czelluloze-lemezek közé fogott uralitból vagy aszbesztből.