8717. lajstromszámú szabadalom • Szárítókészülék automatikusan előre mozgó aszaló cserényekkel
— 2 is a 46 tengelyt körülfogó, ékelt n szíjdobot viselő 47 üreges tengelyre van ékelve. Az n p> szíjdobok között az o laza szíjdob van elhelyezve. Föltéve, hogy 45 44 kúpkerekek a 43 kúpkerékbe két szemben fekvő ponton fogódzanak, a 43 kúpkerék forgása más és más lesz, annak megfelelően, hogy az a b hajtószíj (1. és 2. ábra) az n vagy p szíjdobon fekszik-e. Ennek megfelelően a t fogasrudak és az ezekkel kapcsolt 13—22 keresztrudak egyszer az egyik, másszor a másik értelemben mozognak. Ha a szíj az o szíjdobra fekszik, a készülék megáll. Föltéve, hogy a 13—22 rudak mozgása jobbról balfelé tart, (4. ábra) a hlih aszalócserényeket az 1 3 5 7 9 vezetékeken annyira eltolják balfelé, hogy a leginkább balra eső h cseréuy a vízszintes vezetékről letolatik és a lejtős 30—34 vezetékre jut. A 18—22 rudaknak ezt követő jobb felé irányuló mozgása közben a 2 4 6 8 10 vezetékeken levő h h h aszalócserények egy cserényszélességgel jobbra tolatnak el, és a jobb legszélső cserény a megfelelő 35 3(1 37 38 vezetékre csúszik. Ha a 13—22 rudak újból elmozdulnak, a 13—17 rudak az 1 3 5 7 9 vezetékeken levő cserényeket újból balra tolják el és így tovább. Az aszalócserényeket a készülék jobb oldalán levő m ajtón toljuk be (4. ábra). A cserények kitolását az l ajtó teszi lehetővé, mely a h h h aszalócserények 39 betűvel jelzett vezetékével egy magasságba esik. A találmány szerint szerkesztett hajtókészülék lehetővé teszi, hogy az aszalók ideoda mozgást végezzenek. Ha a készülékbe egy újabb h cserényt toltunk, tehát ha a 13 keresztrúd fölött a pályára toltuk, (4-ik ábra) az m ajtó közelében levő 48 rudat jobbra (3. ábra)', illetve balra (5. ábra) toljuk. Ennek következtében a 49 50 szögemelő abban az értelemben mozog, hogy az 50 kar az 51 hajtórúd segélyével kapcsolt 52 szíjvezetőt a p szíjdobra tolja. Ezenközben egy 53 rúgót feszít meg, mely a 49 50 szögemelő 50 karjához csatlakozik. Ha a t rudak jobbra (3. ábra), illetve balra (5. ábra) annyira eltolódtak, hogy a fölső t rudak egyikének 55 bütyke a 49 kart az 54 bütyökből kikapcsolja, az 53 rúgó a 49 50 szögemelőt oly módon forgatja, hogy a b szíj az n szíjdobra jut, tehát a t rúd ellenkező irányban fog mozogni. Az 55 bütyökkel ellátott t rúd egy második 56 bütyke a 49 50 szögemelő 49 karjába ütközik, a b szíjat az o szíjdobra tolja, tehát a gépet megállítja. Eme berendezésnél föltételeztük, hogy a cserények fölülről lefelé mozognak. Lehetséges volna azonban az is, hogy az 1—10 vezetékek végén levő aszalócserényeket annyira föltoljuk, hogy azokat a 13—22 rudak a legközelebb fekvő magasabb 1- 10 vezetékre emelhessék, ekkor keletkezik a második kiviteli módozat, mely az elsőtől abban is különbözik, hogy a fűtést végző bordás k fűtőtest egyszer a készülék egyik, másszor a készülék másik végén van alkalmazva. A másik kiviteli módozatnál a cserények fölfelé mozognak. Ekkor a meleg levegőt exhaustor szívja az alsó végen ki. Ha a h cserény az egyik 1—10 vezetékről a másikra megy át, a cserényen levő szárítandó anyag alaposan összekevertetik. Lehet azonban erre a czélra külön rázó- és kavarószerkezetet is alkalmazni. Az első kiviteli módozatnál a levegőt egy ventilátor hajtja a nyilakkal jelzett irányban fölfelé. A 6. ábrán hosszantimetszetben, a 7. ábrán vízszintes metszetben a 6. ábra z—z vonala szerint és a 8. ábrán perspektivikus képben a második kiviteli módozat van föltüntetve, melynél a hőforrás gyanánt szolgáló k bordás fűtőtestek az A burkolat fölső részén vannak elhelyezve, ennek megfelelően a h cserények is alulról fölfelé mozognak, nem pedig fölülről lefelé; a burkolatnak egyik föl- és lefelé mozgó 70 72 74, másik végén 75 77 79 asztalok vannak elhelyezve, melyeket a 60, illetve 80 falak egy merev testté egyesítik. Az vízszintes irányban ideoda tolandó 13 15 17, illetve 18 20 22 rudak ebben az esetben az asztalok föl- és leirányuló mozgásában is részt vesznek. Eme kiviteli módozatnál a 13 15 17 és 18 20 22 rudak nincsenek a t rúddal mereven kapcsolva, hanem az utóbbi í2 füleiben mo-
