8669. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzófényű lángzókon

- 2 A ti. ábra egy teljes izzófényű gázlángzónák hosszmetszete. A 12. ábra magának a lángzónak függélyes metszete és föliilnézete. A 13. ábra két izzó harisnyával bíró lángzónak függélyes metszete. Az 1. ábrában föltüntetett javított Bun: sen-féle lángzó szokás szerint a csavarmenetes 1 toldattal és a 2 kitüvó csővel bíró, melyen keresztül a gáz az /> csőbe nyomul, mely alsó vegéhez közel a 3 légbebocsátónyílásokkal és az utóbbiak keresztmetszetének módosítására szolgáló í gyűrűvel van ellátva. Ezen 5 cső azonban nem hengeres, hanem két kisebb, alapjukkal egymással összekötött 6 7 csonkakúpokból áll, melyek közül az alsó rövidebb a fölsőnél. Ezen kettős csonkakúp elrendezése Venturi-féle cső néven ismeretes és eddig vízkibocsátó csőösszekötésül szolgált, a kifolyó vízmennyiségnek gyarapítása czéljából. A jelen esetben azomban a hengeres Bunsen-féle csőnek ezen kettős kúpos csővel való helyettesítése által a Bunsen-féle lángzónak hatásfokát tetemesen növeljük, a mennyiben ezáltal a gázsugár által bevezetett légmennyiség gyarapíttatik, tökéletesebb keveréket érünk el, és ez utóbbinak kiáramlását jóval nagyobb nyomás alatt eszközöltethetjük. Az alsó kúp a kavaró-kúp, mivel az azon átvonuló levegő és gáz benne keveredik; a fölső kúp a szívó-kúp, mivel hatása abban áll, hogy a keveréknek a szűkített B nyíláson való átáramlását előmozdítja. A szívókúp divergálására legalkalmasabb szögül 5 7° találtatott; ha a szög nagyobb 7°-nál, akkor a szívó hatás csökkentetik és majdnem teljesen megszűnik, mihelyt ezen szög a 10°-ot fölülmúlja. A kavaró kúp (livergálásának szöge tágabb határok között módosítható, de lehetőleg az se haladja túl a 10°-ot. Ezen kúp hosszát akkorára kell választanunk, hogy a gáz és levegő benne keveredjék, még mielőtt azok a szívó-kúpot elérték; ezen hosszméretet a következőkben a 2. ábra nyomán leirt kísérleti módszerrel határozzuk meg. A 2 csőtoldaton keresztül gázsugár nyomul ki; ezen csőtoldat fölött a 10 fémhálót rendezzük el, mely fölött az alatta képezett gázlégkeveréket meggyújtjuk a mikor is a keverés aránya mindig a CÍ toldat és fémhálók közötti távolsággal n dosúl és a láng alakja és külseje a keveri természetét is jellemzi. Ha a láng a mej felelő keveréket jelzi, lemérjük a csőtoldi és háló közötti távolságot, a mely távolsá éppen egyenlő a kavaró kúp hosszával. A szívó-kúpnak hossza czélszerüen kétszer akkora, mint a kavaró-kúpé; mivel azonban így túlhosszú lángzót nyernénk, úgy ezen hátrányt elkerüljük és a kúp hosszát lényegesen csökkentjük, a nélkül, hogy annak SZÍVÓ hatását gyöngítenők. Ekkor azomban a divergálási szöget nem szabad módosítanunk, hanem a maximális 5—7° nyi értéken belül kell megtartanunk. Egy ezen megállapítások szerint szerkesztett Bunsen-féle lángzó példája gyanánt megemlítjük, hogy óránként 80 liter gázt fogyasztó lángzó 8 szűkítése 7 mm. átmérőjű, a kavaró kúp 30 mm. és a szivó-kúp 60 mm. hosszú. Az utóbbinak hosszát azonban 30 mm.-ig csökkenthetjük, és daczára annak, mindig elég jó szívó hatást eredményezhetünk. Ezen szivó-kúp divergencziája azomban mindig kell, hogy 5 és 7° között maradjon, mivel külömben a hatás igen gyöngül. Nem elegendő a Bunsen-féle csövet két tetszőleges, kisebb alapjukon összekötött csonkakúpból képeznünk, ha a kívánt eredményt el akarjuk érni; azoknak méretei a fönti módon kell, hogy megállapíttassanak, és a megadott arányok nélkül a berendezés becsét teljesen elveszítené. Ha ily, az 1. ábrában föltüntetett Bunsenlángzót a .9 csőtoldat nélkül meggyújtjuk, akkor a láng visszacsapódik, mivel a keveréknek kiáramlási sebessége a fölső csonkakúp szélesebb alapján nem elég nagy; ha azomban arra még a kúpos konvergáló 0 csőtoldatot illesztjük rá, akkor ezen sebesség fokoztatik és fönnálló láng jön létre. Mivel a keveréknek a szűk 8 keresztmetszeten keresztül kell áramlania, úgy a kavarás elég tökéletesen megy végbe; hogy azomban azt még bensőbbé tegyük, a 3. ábrában bemutatott elrendezést alkalmazzuk.