8647. lajstromszámú szabadalom • Újnemű compound bogácsoló gép
— 2 dóan van összekötve, mely ismét le kerék j által liajtatik. Utóbbi k1 csapon van szerelve, melynek másik végén i fogaskerék van, a mely ismét az S tengelyre erősített j hajtókerékkel áll kapcsolatban, kx kis csap azonban excentrikusan van l ágyban ágyazva. Ezen ágy L emeltyű (1. ábra) segélyével akkép forgatható, hogy k hajtókerék <j kerékbe kapaszkodjék vagy nem, l ágy állása szerint, f belső fogazású kerék o állítócsavarral van ellátva vagy tetszőleges más berendezéssel, melynek czélja a kereket tetszés szerint a főtengelyen megerősíteni, vagy attól függetlenül mozgattatni. A kerék kerületén két vagy több p és p, bevágással van ellátva, melyekbe q kilincs vége, mely A állványon foroghatóan van megerősítve, Q fogantyú által ki- és beállítható. Az A állványokon az ismert b szövettápláló hengerek vannak alkalmazva, d egy szintén ismert kefélő és köszörülőhengert ábrázol, a a oly vezetőhengerek, melyeket, úgy radiális irányban, mint a kerület irányában lényegesen el lehet tolni. Ezek különböznek az eddigi vezetőhengerektől, melyeknek csak az az egy czéljuk van, hogy a bogácsolandó anyagot erősebb vagy gyöngébb érintkezésbe hozzák a bogácsolóhengerekkel. A fönti hengerek ezen czélon kívül még azon további rendeltetéssel bírnak, hogy az anyag és a bogácsolóhengerek érintkezési pontjai egészen elhelyezhetők legyenek. A rajz szerint ezt részben lengő karok, részben külön ágyak által érem el, melyekbe a vezetőhengerek helyezhetők, a nélkül, hogy előbb az anyagot a gépről el kellene távolítani. Ez az 1. és 5. ábrában világosan látható. A 3. ábra egy az új gép czéljaira alkalmas henger keresztmetszetét mutatja, két rendszer kárttal. Áll pedig az ismert s cső vagy hengerből, a mint a most használatos kétrendszerű bogácsolóhenger-járatoknál alkalmaztatnak és két t t félhengerből (3. ábra), melyek az előbbieket körülzárolják. Az egyik finomabb, a másik durvább, kártokkal van bevonva. Természetes, hogy a kártok lapok alakjában alkalmaztatnak. A kártok, illetve a kártlapok végei az üreges félhengerek oldalai körül befelé vannak hajtva és ott y y fémszallagocskák által csavarocskák segélyével vannak megerősítve. Hogy a félhengereket a behajlástól megóvjuk, belül a hosszirányban alkalmas helyeken még fémszallagocskák alkalmaztatnak, melyek azután s hengeren szilárdan fekszenek. A félcsövek kívül állító gyűrűkkel, melyek alkalmas csavarmenetekkel vannak ellátva, az s henger ezekkel megegyező csavarmeneteibe erősíttetnek. Természetes, hogy a kárlapok közvetlenül s hengerekre is erősíthetők. A 4. ábra hasonló szerkezetet tüntet föl, mint a fönt leírt, a mennyiben a kártrész jő tekintetbe, azonban a félhenger fán nyugszik, melynek magja négyzet keresztmetszetű vastengely. A három fajta bogácsoló, különösen alakított 2 sínek által tartatik, melyek keresztmetszete látható. Utóbbiak csavarok vagy más alkalmas eszközök segélyével kapcsolhatók a tengelyhez. Én azon ban inkább úgy a félcsövek végeit, mint a bogácsolók tartására szánt síneket gyűrűk által, melyek számára a sínekben alkalmas mélyedések vannak és mely gyűrűk csavaranyák által tartatnak, a kívánt helyzetben megerősítem. A gép működési módja a következő. Tegyük pl. föl, hogy az összes bogácsolóhengerek szerkezete olyan, mint a 3. ábrában föl van tüntetve. A gépnek a durvább bogácsolást kell végeznie. Tegyük továbbá föl, hogy f fogaskoszorún 200 fog van és az e kerekek mindegyike 40 foggal bír. Ha a koszorú szilárdan áll, azaz q kilincs p'-nél be van helyezve és a bogácsolandó árú 5. ábrában látható helyzetben van, akkor a tengely minden forgásánál minden bogácsolóhenger ötször kell, hogy forogjon hátrafelé saját tengelye körül és ha a munka megkezdése előtt minden henger úgy volt szerelve, hogy egy érintési ponton a durvább kárt kifelé állott, akkor csak a durvább kártok jöhetnek a bogácsoláshoz, mint az az 5. ábrán látható. Ha most finomabb kártokkal akarunk bogácsolni, akkor kioldjuk q emeltyűt, f kereket 20 foggal tovább forgatjuk, míg a q emeltyű p bevágásba
