8478. lajstromszámú szabadalom • Újítás túlhevítővel ellátott olajgőz-lángzókon
— 2 — katrészek he nem tömhetik; az olaj a ve- j zetékből fúvóba jut, mely csak tüfinom f1 f2 nyílásokkal bír. Ezen fúvónak könnyű kicserélhetése czéljából, a vezetékcső C borító csavaranyájának megeresztése után gyorsan eltávolítható. Az L\ ill. L2 bevezető cső, mely a C1 borító csavaranya segélyével fölbonthatóan van a gázosító falán lévő toldathoz erősítve, két csatornába torkol, melyeknek aczélj)ofáiban a finom f1 /2 permetező fúvók vannak elrendezve. Ezen pofák hasábos vezetékben oldalt eltolhatók, használati állásukban azonban aczélcsavar stb. által rögzíthetők. A fúvókat, a mint azt könnyű belátni, nagyon gyorsan ki lehet cserélni, úgy hogy a finom csőnyílásokat könnyen lehet tisztítani. Eddigelé a gázosító testet előnyösen reczés, ill. hullámos földietekkel készítették. A gyakorlatban azonban kitűnt hogy az így származó mélyedések könnyen megtelnek petroleumhátralékokkal, miáltal a készüléknek tisztítása nagyon megnehezíttetik és a D túlhevítő-lángzónak hatása is idővel csökkentetik. A jelen találmány szerint ez okból a készüléket a mellékelt rajznak 1. és 2. ábráiban bemutatott módon sima beifalakkal látjuk el és egyéb úton és módon is biztosítjuk a petróleumnak egyenletes elgőzölögte tését. E végből a gázosító fölső részében, a mint ezt a, 2. ábrában föltüntetett keresztmetszet mutatja, a belső falon két 1> hosszbordát rendezünk el. melyeknek fölső élei azonban előnyösen nem egészen vagy legföljebb a belső gázosító falnak legfölsőbb belső pontjáig terjednek. Az R bordák a gázosító falán két csatornát képeznek, melyekbe az L1 L2 vezetékcsövön lefolyó petróleum elsősorban is luill, a hol az anynyira előmelegíttetik, hogy a túlcsurgó petróleum csak nagyon meleg állapotban ömlik a falazatnak alsó részére, a hol az könnyebben gázosíttatik. Hogy azonban a cseppfolyós petróleum nagy mennyiségben való összegyülemlésének a gázosító-térnek alsó részében minden körülmények között elejét vegyük, a gázosítónak megfelelőbb alakot kölcsönözhetünk, a mint ez a rajznak 4. és 5. ábráiban van föltüntetve. Az eddigelé konczentricus gyűrűs közt vagy azáltal változtathatjuk át exczentrikussá, hogy a gázosítónak belső hengeres falát a 4. ábrának megfelelően, a külső köpenynek belső legalsó alkotójáig sülyesztjük, úgy hogy a két hengernek itt meleg falai a cseppfolyós petróleumnak ezen összegyűlési helyén annyira közeledjenek egymáshoz, hogy azt okvetlenül elgőzölögtessék, vagy pedig a gázosítónak teljes hengert képező alakját egészen elejtjük és annak az 5. ábrában föltüntetett sarló alakú keresztmetszetet kölcsönözzük. Ezen esetben a gázosító alúl két egymástól elkülönített csatornában végződik, melyek mindegyike, mint könnyen belátható, a túlhevítő lángzónak azokatköriilnyaldosó lángja által annyira túl he vitte tik, hogy a lecsurgó petróleum a sarlónak alsó szögleteiben elgőzölögtetik, még mielőtt mindegyikükben nagyobb folyadékmennyiség gyűlhetett volna össze és ezáltal a gázosítónak lehűlése és ennek következményeképpen iizemzavai beállhatott volna. Kényelmesebb kezelhetés kedvéért az E főlángzót kevéssel a gázosító-test előtt rendezhetjük el, miáltal a lánghosszból eredő hatás még fokozódik. A főlángzónak a harangon kívül való ezen elrendezése különösen akkor ajánlatos, ha a lángzó fűtési czélokra alkalmazandó, a mennyiben a lángcsöves gőzkazán-fűtéseknél a lángzót az 1. ábrában 67 szóró fúvóval látjuk el, melynek rézsútos furatain keresztül a túlhevített petroleumgőzök szétágazóan fúvatnak ki. Ezen esetben czélszerü az E lángzó fejét gyűrű-alakúan, űrös középtérrel készíteni, valamint hátsó végén külön st légcsövet elrendezni (1. és 2. ábrák), hogy az ezen légvezetőcsatornán át beszívott levegő a láng közepébe áramoltassék és a petróleum -gáznak a kazánnak lángcsövében való tökéletes elégetését előmozdítsa. A mint az 1. és 2. ábrákból kitetszik, az egy darabban készült belső K gázosító elöl és hátul könnyen leszerelhető karimákkal
