8452. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzófényű, önműködő légkeverésű gázlángzókon

Megjelent 1897. évi július hó 1-én. MAGY. ® KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 8452. szám. Ilid. OSZTÁLY. Újítások izzófényű önműködő légkeverésű gázlángzókon DENAYROUZE LAJOS MÉRNÖK NEUILLYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 23 ika. A jelen találmány tárgyát újítások képezik, oly ismert szerkezetű, önműködő légkeve­réssel bíró izzó gázfényű lángzókon, me­lyeknél a közönséges Bunsen féle lángzókon kívül és ezekkel kapcsolatban még egy fémszövet által körülzárt kamara van el­rendezve, mely legalább is egy jól szabá­lyozott Bunsen-lángzó lángjának belső nem világító kúpjáig terjed és mely ezen ma­gasságig a láng ogivális alakjához illesz­kedik. A jelen találmány szerint egy lámpahen­gert akként rendezünk el, hogy az az izzó­testet körülfogja, miáltal a láng által elő­idézett szívó hatás az ízzótest belsején átáramló egész levegőmennyiségre vitetik át oly czélból, hogy jobb keverést érjünk el és hogy a keveréknek beömlési sebes­ségét növeljük. Ezen czélból, a mint az az 1. ábrában látható, a C hengert a zárt D hüvelyen erősítjük meg, mely szorosan csatlakozik a lángzónak B testéhez. Ezen D hüvelyt a lángzó testének a t fémszövettel ellátott fölső részén erősítjük meg, még pedig ezen fémszövet alatt, de a Bunsen-lángzó alsó részén elrendezett légbevezető nyílásokon fölül. Ezen az 1. ábrában bennitatott foganato­sításnál a C hengernek szívó hatása foly­tán ezen henger bázisának közelében sehol sem szívatik be levegő, mivel a hengernek alsó része a D hüvely által teljesen el van zárva. Az említett szívó hatás tehát a Z Bunsen-lángzó alsó részében elrendezett A nyílásoknál fog teljesen érvényre jutni. Mivel ezen nyílások aránylag keskenyek, úgy a levegő erősen szívatik be, miáltal annak a gázzal való megkeverése már yi-tól í-ig megy végbe és a kevert gázok az M ízzótestbe nagy sebességgel áradnak be. A G hengert vagy kamarát esetleg fém­ből készült toldattal hosszabbíthatjuk meg. Azon meleg mennyiséget, mely a jó me­legvezető anyagból készült hüvelyben föl­halmozódik, nagyon egyszerű módon érté­kesíthetjük. Ezen czélból a D hüvelyt akként látjuk el a közbenső e fenékkel (2. ábra), hogy az E légkamara keletkezzék. Ezen kisméretű de erősen fölmelegített kamarába a hüvely­fenékbe ferdén befúrt f nyílásokon át cse­kély légmennyiség áramlik be, mely a ka­mara falain fölmelegszik és így meleg égési levegőből készletet alkot, mely az ízzótest­nek alsó szélén lévő köralakú f nyíláson

Next

/
Thumbnails
Contents