8452. lajstromszámú szabadalom • Újítások izzófényű, önműködő légkeverésű gázlángzókon

— 2 — át kiárad és mely az ízzótestet egész magasságán végig henger alakjában körülveszi. Ezen elrendezés által a szívóhatást ugyan kissé csökkentjük, de ezzel szemben fényintenzitást nyerünk ; a meleget jobban használjuk ki, a mit azáltal érünk el, hogy az ízzótestet meleg levegőből álló burokkal vesszük körül. Ugyanezen elrendezést több lángzóval bíró lámpánál is foganatosíthatjuk. A találmány értelmében már most az elégetendő gáznak és levegőnek előmelegítését a lámpa által fejlesztett hő által eszközöljük, mi által a fényintenzitást és a szívóhatást növeljük, a nélkül, hogy a gázfogyasztást is nagyobbítanék. Ha ily elrendezésnél, melynél a gáz nagyon, a levegő pedig csak kissé előmelegített állapotban jut az ízzótestbe, a gáznak beáramlását a vezetékben uralkodó nyomással bizonyos összefüggésben méretezett nyílások által szabályozzuk, úgy a lámpának hatásfokát bizonyos határig növelhetjük. Ily lámpának fogyasztását Carsel-óránként 5 literre és még azon alul is csökkenthetjük, mihelyt oly ízzótestet alkalmazunk, mely a láng alakjához alkalmazkodik. A 3. ábrában feltüntetett elrendezésnél a gáz és levegő keverékére a Bunsen-féle lángzótestből a vízszintes vagy megközelítőleg vízszintes, folytonosan növekvő keresztmetszetű R kamarába jut. a hol a két gáznak további keverése foganatosíttatik, úgy hogy midőn a gázkeverék az ízzótest aljában elrendezett t fémszövetet elérte benső keverésben részesül. A 3. ábra ezen készüléket használat közben, a 4. ábra az ízzótestnek tisztítására vagy kicserélésére alkalmas állásban tünteti föl. Az ízzótest itt a G gömb belsejében van I elrendezve, mely fölső nyitott kerületével a C füstcsőnek szorítógyűrűje által és alkalmas csavarok segélyével tartatik meg. A fiistcsövet az F cső veszi körül, melynek fölső részébe torkolnak az 0 gázbevezetőcsövek. A gáz Z Bunsen-lángzóhoz a g cső segélyével vezettetik, mely az F csőnek alsó részéből indul ki és mely az r csappal van ellátva. A h tölcsér a Buiisenlángzóba bevezetett levegőnek előmelegítését megkönnyíti. A gáz és lég keveréke az R kamarába és innét a t fémszövet alá jut. A C füstcsőben fölszálló égési termékek a külső F csövön fölfelé áramló gázkeveréket előmelegítik. A mint látható, a G cső akként van beillesztve a Z lángzótestbe, hogy körüle a lámpát az M ízzótestnek tisztítása vagy kicserélése czéljából elforgathatjuk (pl. 4. ábra). Ha a keverő kamarát igen alacsony gáznyomásnál pl. 30 mm. alatti nyomásnál alkalmazzuk, akkor kitűnik, hogy sem a gáznak, sem a levegőnek beáramlási sebessége nem elég nagy ahhoz, hogy az izzótestnek a kívánt világító képességet kölcsönözze. Ezen esetben az 5. ábrában függélyes hosszmetszetben és a 6. ábrában vízszintes metszetben föltüntetett elrendezést alkalmazzuk. A lángzó test itt több (a rajzban három) fúvókából áll, melyek fölül a közös, gyűrűs keresztmetszettel bíró Y kamarába torkolnak. Ezen kamara czélszerűen magasabb az egy Bunsen-lángzó által szolgáltatott láng belső, nem világító részénél. Ezen gyűrűs Y kamara középső része a T csövet alkotja, mely az M izzótestet körülfogó C henger közepébe torkol és így a levegőt az izzótestnek belsejébe szállítja. Ezen légáram az Y kamarából kinyomuló gázkeveréket az izzótestnek külső föliiletére hajtja. A 7. ábra ugyanezen lángzónak metszete az izzótest alsó részén keresztül. Ezen az izzótest közepétől annak fölül ete felé irányuló csekély nyomás hatása alatt I a gáz- és légrészecskék még bensőbben ke-I verednek, úgy hogy a leírt czentrális léghúzzammal bíró lángzó még 30 mm. gáznyomásnál is ugyanolyan világítóképességgel bír, mint egy egyetlen 60—80 nnn.-nyi nyomással működő Bunsen-lángzó. Több közös C hengerrel körülfogott ily lángzónak elrendezése által, melyek közös