8394. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható akna-kemencze túlhevítő

Megjelent 1897. évi junius hó 22-én. MAGY. dta KIK. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 8394. szám. V/©/a. OSZTÁLY. Szabályozható aknakemencze túlhevítő'. SCHMIDT VILMOS MÉRNÖK HARZ/M

BALLENSTEDTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 24-ike. Bár az utóbbi években a forró gőz fejlesztése terén nagy haladás észlelhető, és túlhevítő gőzkazánokra vonatkozó számtalan találmány szabadalmaztatott, még mindig hiányzik oly túlhevítő, mely már meglevő gőzkazánoknál a gőzkazán és a gőzfölhasználó hely között megfelelően volna alkalmazható, és könnyű kezelés mellett kifogástalanul működnék. A folyton érezhetőbbé való szükséglet, már meglévő gőzkazánoknál a fejlesztett nedves gőzt túlhevíteni, — sok önálló és különálló túlhevítő készüléket teremtett ugyan, de ezek rendszerint fölmondják a szolgálatot, ha nagyobb gőzmennyíséget állandóan 300°-C. hőfokon túl kell hevíteni. Ezen hiányok oka főleg a túlhevítők építési módjának ki nem elégítő voltában, továbbá a tüzelés és lángtér czélszerűtlen elrendezésében, végül pedig a hőmérséklet hiányos szabályozásában keresendő. Ehez járul még, hogy üzem megszakítás, vagy általában szünetelés alkalmával a sugárzó hő behatása ellen a készülék nincs eléggé védve. lízen hiányokat pótolni van hivatva jelen találmány tárgyát képező aknakemencze túlhevítő, melynél az 1. és 2. ábrában látható a túlhevítő berendezés alkalmaztatik. Az U alakú csövek kettős köralakú e kamrába torkolnak. (1. és 2. ábra), a mint a kazángőzét a külső vagy belső csövekbe akarjuk vezetni, a külső vagy belső köralakú kamra áll a gőzkazánnal összeköttetésben, és a belső, illetve külső köralakú kamra a túlhevített gőz gyűjtő-kamrájául szolgál. Az 1. ábra nagymennyiségű és magas fokú túlhevített gőznek megfelelő közvetlen tüzelésű túlhevítő hosszmetszete. A 2. ábra a vízszintes metszet az a túlhevítő részeken át, melyek ezen esetben két concentrikus kör alakjában vannak elrendezve. A 3. ábra vízszintes metszet a d légcsatornákou át. Az akár a mellékelt rajzban bemutatott mód szerint a tűzhelyen való elégés, akár gázégés által vagy más módon fejlesztett tűzgázok, — mielőtt az aránylag tágas b aknatérbe jutnának, annak tengelye felé szoríttatnak, azután az aknatérben kiterjeszkednek. mely terjeszkedésüket az aknatérben alkalmazott c elosztó elősegíti. Ezen kiterjeszkedésük közben legelsőbben is a köröskörül elhelyezett belső túlhevítőkhöz, és fölfelé emelkedve, már alacsonyabb hőmérsékkel jutnak túlhevítő-csövek külső kör-