8394. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható akna-kemencze túlhevítő

- 2 — ívéhez, miközben az aknatér belső falát is egyenletesen hevítik, és azután az aknatér tengelye irányában összeszorulva távoznak a kéménybe. Jelen találmány lényegében a következő alkatrészekből áll: egy fenekén keskeny akna, melyen az égési gázok átáramlás közben kiterjeszkednek, és egy elosztó által vezetve, a túlhevítők kettős hengeréhez jutnak, mely túlhevítőkben az azokba belépő gőz az égő gázokkal ellenkező, a távozó gőz pedig az égő gázokkal egyenlő irányban áramlik. Ebből látható, hogy a fűtőgázoknak egy tágas aknában épen a jelen találmány sajátszerűségét képező vezetése folytán, amennyiben tudniillik a túlhevítők kettős körben úgy vannak elrendezve, hogy azok belső csöveibe a nedves gőz beáramlik, míg a külső körnek, közel a melegített falazathoz levő csöveiben a túlhevített gőz elvezettetik (1. és 2. ábra), az állandó magas hőfok daczára a túlhevítők és a falazat kellően kíméltetnek. a gőz pedig igen magas fokra hevíttetik. Daczára azonban az 1. ábra szerinti, akár pedig más a jelen találmány szerinti gőzvezetékkel ellátott kiviteli alak czélszerűségének. az akna hőfokának biztos gyors szabályozása nélkül alig lehetne az átizzás ellen megvédeni a túlhevítő csöveket, — a tűzgázok elkerülhetetlen hőfokváltozásának szabályozása a szokásos tűzhely szabályozására szolgáló léghuzam-művel vagy a gázbeömlés szabályozásával csak hiányosan eszközölhető, mert a gőzgép hirtelen megállása vagy munkaszünet alatt ezen szabályozás daczára a túlhevítők könnyen izzóvá lesznek és megolvadnak, mihez nagyban hozzá járul a falak hőkisugárzása. Ezen káros behatások elkerülése czéljából a szokásos, föntebb említett szabályozási módokon kívül a hőkisugárzás nagymérvű behatását jelen találmánynál azáltal korlátozzuk, hogy az aknatérbe levegőt vezetünk. Czélszerű a levegőt a fenéknél egy vagy több d körcsatornán át bevezetni (1. és 3. ábra). Az összeszűkített helyen, hol a tűzgázok árama legsűrűbb, a levegő legnagyobb mértékben hat a gázokra, és legnagyobb mértékben elegyedik azokkal, minek folytán a hőelosztás is egyenletesebb lesz. Tűzhelytüzeléseknél vagy vastag rétegek égése alkalmával a levegőnek az akna fenekén való kellő mérvű bevezetése által a füst nem fog képződni, és így a túlhevítők fala nem kormosodik be. Ha a kemencze és akna igen nagy méretű, a hőkisugárzást a tűzgázokkal együtt bevezetett levegő nem mérsékeli eléggé, ilyenkor magában az aknában is rendezhetünk el légcsatornákat. Egyébféle kiviteli alakoknál az aknafalak nem túl melegek, elégséges, ha az elosztót mozgathatóan akasztjuk föl, és szükség esetén az aknafenékig leeresztjük, míg a tűzgázok mellékúton illannak el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aknakemencze túlhevítő, melynél az összeszúkített túztér fölött az aknafalhoz közel konczentrikus sorokban csőcsoportok vannak elrendezve, melyek az összeszűkítés által képezett aknafenékig érnek, és melyeknek csövei alsó végükön alkalmazott megfelelő összeköttetés által U alakúvá vannak kiképezve, míg a csőszárak fölső végei a köralakú gőzelosztó és ugyanily alakú gőzgyűjtő kamrába torkolnak, a míg ezen kamrák és az akna fenék között pedig a tűzgáz elosztó és elhárító van elhelyezve, úgy hogy a tűzgázok kénytelenek a csövek hosszában elvonúlni. Ezen elrendezés czélja az. hogy tűzgázok legjobb kihasználása mellett a túlhevítő kellően kíméltessék. 2. Az 1. igénypontban jellemzett aknakemencze túlhevítő, melynél az akna hőfoka a d légcsatornákon át az akna összeszűkítésénél vagy esetleg a szükséghez képest az akna más helyén is a tűzgázokhoz bevezetett levegő által szabályoztatik. (1 rajzlap melléklettel.) l'&llas részvénytársaság nyomdája Budapesten