8366. lajstromszámú szabadalom • A munkadugattyú és a szivattyúdugattyú által vezérelt kétütemű szénhydrogén-robbanómótor

— 3 -csak a 6 csöveket kell elegendő hosszúra készítenünk. Mert ha a szivattyúban az abszolút nyomást a szívás tartama alatt 0'75 atm. vesszük is, tehát 1

U atm. a légnyomás alatt (a tényleges nyomás csak Vao—Vso atm. a légnyomás alatt) még akkor sem lépliet a gázkeverék a szivattyúba, mihelyt a 6 cső hosszabb, mint a 7 csőnek negyed része, midőn utóbbihoz még hozzászámítandó a 6 csőnek azon darabja, melybe a két löket között elpárolgott gőzmennyiség a 6 csőbe jutott. Miután a 6 csőnek tényleges hossza tízszer akkora mint a 7 cső, a szénhydrogen egyáltalán nem juthat a szivattyúba. Az 5. ábrában bemutatott gépnél a munka-és szivattyúhenger nem képeznek egy zárt tokot, hanem egymástól külön vannak választva és a 18 és 19 rudazat által egymással és a 20 forgattyú-csapággyal vannak összekötve. A hengerek egymás felé fordított része nyitott. A 8 munkadugattyú ezen motornál oly rövid, hogy robbanás előtt az 5 csövek torkolatát a munkahengerben kinyitja, mi által a 12 gyűrűhorony, valamint a 4 nyílások mellőzhetők, és a szivattyú az 5 csövek nyitott végein friss levegőt szívhat föl. A 8 dugattyú nincs közvetlenül a 16 hajtórúdhoz kötve, hanem egy, a dugatytyúba kúposán becsiszolt 21 csésze közvetítésével, melyben a 16 hajtórúd csapja van ágyazva. A 211

gyűrű, mely a dugattyúba csavarható, a 21 csészét szilárdan tartja. Ezen berendezés által a dugattyú falát nagyon kíméljük, a mi a henger és dugattyú közti jó tömítésre nézve nagj'on fontos. A 21 csésze és a 8 dugattyú között fönmaradó 22 hézagot egy dugattyú berendezésére használhatjuk föl, mely a szokásos hengerhűtést helyettesíti; ez annyiban előnyös, mivel itt a henger falainak megtnelegedése kívánatos, a mennyiben ezen gépnél a robbanó keverék csak akkor ömlik a hengerbe, ha a munkadugattyú kevéssel a fölső holtpont alatt áll. E czélból a 22 gyűrűalakú tér, egyrészt a 23 beömlőcsővel, másrészt a 231

kifolyócsővel van összekötve, melyek a dugattyúval együtt mozognak. A beömlőcső fölső végéhez a 24 tölcsérszerű edény van erősítve, melybe a 25 hűtővizet szolgáltató cső nyúlik. A hűtővíz a 22 téren átfolyik, a dugattyút lehűti és a 23l

csövön át a 26 edénybe folyik. A szivattyú 13 dugattyúja egyensúlyozás czéljából 27 ólomlemezekkel látható el, melyek a 28 csavaranyával vannak megerősítve. Ezen gépnél a robbanókeverék nem a légszivattyú által nyomatik a munkahengerbe, hanem egy külön e czélra alkalmazott gázszivattyú által, mely a keveréket a 31 fúvókákon át szorítja a hengerbe, miáltal a légszivattyú dugattyúja egyszerűbb mint az előbbi gépnél. A 6. ábra ezen mótor oldalnézete a föntemlített kétdugattyús gázszivattyúval együtt, melynek hajtása a 17 hajtórúd által a 36—41 emeltyűk és rudazatok segélyével történik és mely lényegében a 29 hengerből, a 34 fúrással bíró 33 dugattyúból és a 42 dugattyúból áll. A 7. és 8. ábrákban két oly mótor vázlata van bemutatva, melyeknél a levegőt a munkahengerbe nem az átfúrt munkadugatytyún keresztül, hanem közvetlenül vezetjük. A friss levegőnek beszívása, valamint annak a hengerbe való beszorítása itt kizárólag az 5 csövön át történik. A 8. ábra egy kétdugattyús motort ábrázol, melynek 13 szivattyú-dugattyúja a 8 dugattyúknak belső holtpontjában fölfelé halad és az 5 csatornán át friss levegőt szív be, míg a kapcsolt 131

dugattyú ezen helyzetben a fölső holtpontban van, és a bekövetkező lemeneténél az 51

csatornán és a 12 gyűrűhornyon át az elégett gázt kinyomja. Mindkét munkadugattyúnak külső holtpontjánál a 13 dugattyú lefelé mozog és ugyanazon 5 csövön, melyen előbb levegőt szívott be, ezt a munkahengerbe hajtja. A 131

dugattyú fölemelkedésénél ugyanazon 51

csatornán át, melyen a belső holtpont állásánál az elégett gázokat kilökte, az egymástól eltávolodott munkadugattyúk közt lévő robbanó keverék nyomását fölfogja. Hogy e mellett előnyt érjünk el, a 131 dugattyúra ezen ellennyomásnak elég korán kell bekövetkeznie, ugyanis még mielőtt a 13 dugattyú a munkahengerbe friss levegőt