8351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép Chenillenek, tüllre crepre és más áttört szövetre való machanikus fölvarrására
— 3 — van, melynek fölső, lejtősen elvágott n* végére (11a ábra) az o kar mellső vége fekszik, mindaddig, míg az N kapcsoló emelő az n1 rúgó hatása alatt nem áll. Az o kar az A1 födélre megerősített, vízszintes p2 csapon eltolható, P hüvelyen van megerősítve, mely azonkívül Qy és Q karokkal is föl van szerelve. A P hüvelyt nyugalmi helyzetében a pL rúgó nyomja 11 px csavarházra, míg a P hüvely azon kívül, hogy mint azt már említettük, o karjával az n csavarra fekszik, Q2 karjával a j nyomótag S bütykére és Q1 karjával az R kapcsolórúd r csavarjára fekszik. Ha a munkás az N emelőre a nyíl irányában nyomást gyakorol (10. ábra), az o kar ellapult ».x vége és ezzel az egész P hüvely a Qx és Q2 karokkal az I nyíl irányában jobbra mozog (11 n ábra), a Q2 kar az S bütyökről lecsúszik és az o P Q2 részek ennek következtében a p2 csap körül forgathatók, az R kapcsolórudat tehát a Q1 kar többé fogva nem tartja és a TL tekercsrúgó által a T villaemelő közvetítésével a karra gyakorolt nyomásnak engedhet. A T emelő tehát az E laza korongot az F1 ékelt korongra nyomja. Az ékelt korongot a laza korong magával viszi, amint az utóbbin lévő menesztőszög az előbbi megfelelő furatába fogódzik. A /ia és j2 korongok forgásnak indulnak, és a í szövetnyomó, úgyszinte a j nyomótag lefelé mozog. Ekkor a j nyomótagon lévő S bütyök lefelé mozog, tehát a lecsúszott Q2 kar mellett csúszik el mindaddig, míg ezen kar szabad végé nél mélyebb állásba nem jut. Ebben a pillanatban a megfeszült pl rúgó működésbe jő és a P hüvely kezdeti állásába (lla és 12. ábra) tér vissza, melyben a Q2 kar ismét az S bütyök fölé fekszik. Ha már most a j szövettolót a j2 boraiig fölemeli, úgy hogy az S bütyök a Q2 kar alá fogódzik, ezt és vele az 0 és Qj karokat a kezdeti állásba forgatja és az R korong az A'és FL korongot kikapcsolja, tehát a gép megáll. Az N bütyökre a nyíl irányában (10. ábra) gyakorolt nyomásnak az a következménye, hogy a h szövetlenyomó lenyomatik és ismét fölemeltetik, és hogy a zsaniliagomb a kellő helyen létesül. A mellső A A kar másik vége. mely a szövet alatt van. csőalakú kettőskar segélyével V lemezt visel, melyre az összes i többi géprészek szerelvék. Nevezetesen erre szerelvék: 1. a bordázott b henger, 2. az a darab, 3. a b2 csúsztatódarab, mely a H tengelyre fölékelt bl bütyök által mozgatva a bordázott b hengert a b3 csappanóhorog és a b* zárókerék segélyével forgásban tartja. A mellső oldalon (10. és 12. ábra): 1. a c kés, melyet a c1 cl cl emelő tart és melyet a c2 rúgó támaszt meg. ezt pedig a H tengely egyik végére ékelt bütyök mozgatja. (12. ábra.) 2. Az e horog, mely a horizontális e1 csúsztató darabon van megerősítve, ez pedig a maga részéről a vertikális e\ csúsztató darabon mozog, horizontális mozgását az e2 bütyökről az e3 e3 emelők közvetítésével nyeri, mely emelők vertikális karja a horizontális el csúsztató darab e* csavarfejére hat. A vertikális e\ csúsztatódarab mozgását az e1 2 bütyökről nyeri, az e\ e\ emelők közvetítésével. Az e\ e6 rúgók az emelő és bütyök között létesítenek biztos kontaktust. 3. A két f f tű, melyek az f1 csúsztató darabra vannak megerősítve, a mely utóbbit az f2 bütyök, mely az f3 f3 emelő hatása alatt áll (10., 12. és 13. ábra), működteti és melyet az /4 rúgó visz vissza az eredeti helyzetébe. i. A (j1 csúsztató pályán lévő g darab, a g2 bütykös gyűrű, a g3 g3 envlő és a gl rúgó segélyével nyeri mozgását. 5. A I) lemez, (1 a 14. ábrát), mely ismét a d lemezen fekszik és az a darabbal képez egy egészet. 6. A W csavar, mely a B támasztó lemezen csúszik és az A A1 keret csuklói segélyével van alátámasztva. Ez az első gép, mely chenille fölvarrására használható. A többszörös gép, mely egyidejűleg több földuzzadást létesít, a 15. ábrán van föltüntetve, még pedig elölnézetben, míg a 16. ábra oldalnézet.
