8351. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép Chenillenek, tüllre crepre és más áttört szövetre való machanikus fölvarrására
_ 4 -A 17. ábra metszetben mutatja a chenillefölvarrásra szolgáló tagokat. A megmunkálandó szövet itt vertikális síkban mozgatható, míg a chenille-varrótagok a keretnek mindig csak egy pontján dolgoznak. Eme tagok ugyanazok, mint a «futógépnél», de a helyett, hogy külön működtetnök azokat, sorba vannak rudakra szerelve, és a szükséges mozgásokat eme rudakra vagy pálczákra visszük át. Az e horgok, f tűk és g darabok az E F G ónléezekre szerelvék, miáltal lehetséges, hogy egymástól oly csekély távolságban alkalmazzuk azokat, mint az kívánatosnak látszik. Hmez ónléczek egymás mellett vannak elhelyezve, és az azok működtetésére szolgáló E1 K\ F1 F1 Gx G\ vezetékben vannak kapcsolva, mely utóbbiakhoz (1. a 15, illetve 16. ábrát) az 0 tengely által mozgatott ex fx i% rudak csatlakoznak. Ugyanis ezen emelők mindegyike egy közbeeső tengelyre van ékelve, melynek végein másik einelő van, ezt pedig a vonórúd segélyével kapcsoljuk a rudak csúsztató ágyaival. Az emelő és az exczenter kontaktusát rúgók biztosítják. Az e horog oldalmozgását (7. munkaszak) egy bütyök létesiti, mely ugyancsak 0 tengelyre van ékelve, és az j ex e\ szögemelőre, az e\ vonórúdra, e'3 vil- j lás emelőre hat, miközben az E rúd hoszszanti irányban tartóin elmozdul. A c kés a C rúdra van szerelve, mely <;' c" c"' tartók (15. ábra) segélyével a C1 tengelyen van fölfüggesztve, és melyet a 6> 2 emelő és ugyancsak az 0 tengelyre ékelt bütyök indít mozgásnak. A D D rúd melynek alakja a 17. ábrán van föltüntetve, horizontális fúratok egy soraival van ellátva, hogy a chenille föl varrására szolgáló szerszámok azokon átmehessenek, eme rudakon egy d rúd van, mely T-alakú nyílások soraival van ellátva, és eme nyílások czélját és működését már a «futógép» leírásánál ismertettük. ADD rúd még azon czélból is van bevágásokkal ellátva, hogy a bordázott b hengert befogadhassa. A szövet másik oldalán a J rúdon a h szövetlenyomó van, mely rugalmas lemezekből áll. Eme rúdon ugyancsak fúratok vannak, melyekben a j rudak csúszhatnak, a melyek mindegyikét egy j2 rúgó nyomja le. Eme rúd végeivel a J1 J1 csúsztatóágyakba (16. ábra) van erősítve, mozgását az 0 tengelyről nyeri a / emelő segélyével, mely az e f' g emelőkkel azonos módon van alkalmazva. Az egyes nyomó tagokat a J rúd. amint a szövettől eltávolodik, az azokan levő j1 vastagítás és a 2 ütköző következtében, mozgásnak indítja és a kellő helyzetben a K bekapcsolórúd tartja rögzítve. Ha ezután a J rúd a szövethez közeledik. a j1 rúgót megfeszíti ós a y'1 vastagodást elereszti. A kellő pillanatban a kx k2 k3 emelőrendszer által mozgatott K kikapcsolórúd a nyomótagot elereszti, ezt azután a ;'2 rúgó nyomja a 1) rúd felé. A J rúd azon kívül egyik végén egy bx szögemelőt visel, mely a b2 vonórúd segélyével a b rovátkás henger b3 kilincses kerekét mozgatja. A zsaniliával ellátandó szövet, melyet egy lejtős L asztalon vezettünk be, diagonális irányban halad el a chenillet-fölvarró tagok előtt. Két ebből a czélból ferdén elhelyezett M N henger, melyek között a szövet átmegy, ezt bizonyos hosszúsággal lefelé húzza, a mint az egyik földuzzadást létesítettük. Emez egymásba fogódzó hengerek mozgásukat az 0 tengelyre ékelt bütyökről az o rúddal kapcsolt m n emelők segélyével nyerik, továbbá a p zárókerék és a pL p2 p3 kúpkerekek közvetítésével. Eme berendezésnek, mely a szövetnek diagonális irányban való vezetésére szolgál, az a czélja, hogy a földuzzadások egymással szemben eltolva keletkezzenek, daczára annak, hogy a szövetet egyenes irányban és automatikusan vezetjük tovább. Látni lehet, hogy a keretet pantográfra is lehetne szerelni, és ily módon tetszőleges mintát hímezni.
