8261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékoknak hűtésére, ill. fölmelegítésére levegővel vagy gázokkal

- 3 Az S kürtőbe bevezetendő levegő, a mely kürtőben a folyadéksugarak aláhullanak, az L süvegen és oldalas, esetleg az s tolatytyúval vagy csapóajtóval szabályozható l nyílásokon keresztül áramlik be, a sugarakkal illetve csöppekkel ellentétes áramban fölfelé száll és a kifolyási R edény fölött levő, hygroskopikus anyagból készült E betéten keresztül hatol, mely a levegőt megfosztja a magával ragadott nedvességtől és az utóbbit az R tartóba szállítja vissza, úgy hogy folyadékveszteség lehetőleg meg van akadályozva. A lehulló folyadék a W csatornában gyül össze, mely a következő mélyebb, kifolyási R1

edény fölött van elrendezve, mely utóbbi ugyanoly berendezéssel bír, mint az R edény és a mely a másik -S'1 kürtőbe van beillesztve. Ezen kürtőben a hűtés vagy fölmelegítés művelete ismétlődik és pedig oly levegőnek vagy gáznak alkalmazásával, melyek a hűtésre vagy fölmelegítésére még nem használtattak föl. Minden lehullatási szakasz után a folyadék ily W kifolyási csatornába jut, hogy az utóbbiból kifolyván, valamely medenczében vagy a G tartályban összegyűljék. A 2. ábrában a máskülönben azonos elrendezésű szerkezetnél még arról gondoskodtunk, hogy a bevezetendő levegőnek esetleg nagy nedvességtartalmát alább szállítsuk. Ezen czélból az 1 beáramló nyílások elé a H szekrényeket állítjuk, melyek hygroskopikus hatású ismeretes anyagokkal vannak megtöltve. A mint a 10. és 11. ábrák láttatják, ezen szekrények lépcsős, rostély vagy rostaszerű h betétekkel vannak ellátva és a levegőnek keresztüláramlása számára áttört oldalfalakkal, valamint fenekükön a visszatartott nedvesség lefolyatására szolgáló toldattal bírnak. A 3. ábra a készüléknek egy módosított alakját tünteti föl, melynél a levegő vagy gáz a B csővezetékeken keresztül vezettetik be a kürtőkbe. Ezen csövek a hátracsaptatható K csapókba torkolnak, mely utóbbiak, ha nyitva vannak, közvetlenül légköri levegővel való dolgozást teszik lehetővé, éppen úgy, mint a két előbbi eset- ! ben. A B vezetékeken keresztül bevezetett levegőnek vagy gáznak szárítása czéljából a 11. ábrában föltüntetett be- és kiáramló csővel ellátott szárítót kapcsoljuk be a B vezetékbe. A kifolyasztó R edények a szerkezetnek az 1—3. ábrákban föltüntetett mó dosításainál a 6. és 7. ábrák bármelyike szerint is foganatosíthatók. A 4. ábrában bemutatott módosítás a föntiektől a kifolyasztó R edényeknek a kürtőkbe való beillesztésének módjában különböző. Ezen edényeket a levegő vagy gáz körüláramolja és a folyadék minden irányban folyik ki. A kifolyasztó edény berendezését a 8. ábra tünteti föl, de lehet azt a 9. ábra szerint akként is módosítani, hogy fölfelé, a kürtő irányában teljesen el legyen zárva, úgy hogy a nyomás nagysága, mely alatt a folyadék az edényből kifolyik, a külső levegő és a kürtőkben lévő levegő közötti nyomáskülönbség által gyarapittassék. Az N iV1

terek (9. ábra) a c csöveken át a külső levegővel közlekednek. A tisztátlanságok (zsiros hab) az oldalt elrendezett 0 csatornán keresztül távolíttatnak el. Az 5. ábra oly foganatosítási alakot tüntet föl, melynél a bevezető Z csatorna az R edényhez hasonlóan oldalas kifolyasztó nyílásokkal van ellátva, és melynél a folyadéksúgarak, illetve csöppek az egyes lehullási szakaszokban közvetlenül a következő, mélyebben fekvő kifolyasztó R edénybe hullanak, minek következtében a W csatornák mellőzhetők. A csekélyebb fajsúllyal bíró tisztátlanságoknak teljes elkülönítése czéljából a túlfolyasztó W csatornák folyadékelzáró berendezéssel vannak ellátva, mely a folyadékba merülő elállítható / tolattyúból és az előtte elrendezett gátalakú w toldatrészből áll, melyek a folyadékot megduzzasztják és állandó szintmagasságban tartják. A C gyűjtő medenczébe a folyadék a D csöveken keresztül ömlik be, melyek az ösezegyülemlett folyadékba merülnek és oly bőségűek, hogy az egész befolyó vízmennyiség a megengedett legkisebb nyomó