8261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékoknak hűtésére, ill. fölmelegítésére levegővel vagy gázokkal

_ 4 — magasságnál, vagyis az utolsó W csatornában lévő víznek szintjétől a G medenczében lévő víznek szintjéig számított legkissebb távolságnál, még a G medenezébe kifolyliassék. Ezáltal a W csatornában esetleg kiváló zsíros habnak a G medenezébe való leto lyása megakadályoztatik, míg a Ur

csatornában visszamaradó zsiradékréteg a folyadéknak elgőzülügtetését lehetetlenné teszi, úgy hogy az L és l nyílásokon át beáramló levegő nedvesség fölvétele nélkül áramolhat az utolsó kürtőbe. A két kürtő között levő középső l légvezeték a légkörrel a következő S1

kürtőbe beillesztett V szekrénnyel közlekedik, mely mindkét végén háromszögalakú, levehető v falak által elzárható, ha a bevezetés a B csöveken át történik. A q harántfalak az l nyílásokon beáramló levegőnek jobb elosztására szolgálnak. A levegő bevezetése czéljából magukon a kürtőkön is rendezhetünk el oldalas, az n tolattyúkkal elzárható nyílásokat (5. és 5" ábrák). Az E betétekről lecsurgó folyadék az m gyűjtő csatornákba is vezethető és ezekből oldalt lebocsátható. Az SS1

... kürtők fölfelé kissebbedő keresztmetszetűek, úgy hogy a lég, illetve gázáramok kénytelenek a belső fölületek mentén áramolni és a hőátadó köpennyel érintkezni, mely utóbbiak befeketítése lefelé csak addig terjed, hogy azoknak hősugárzása a folyadék hőmérsékletére káros befolyást ne gyakorolhasson. A kürtőnek a kürtőköpeny belső oldalaira erősített A falak által eszközölt több szakaszra való fölosztása által még azt érjük el, hogy az átadott hő a köpenytől a lég, illetve gázáramnak közepéig tovaterjedhet. Bizonyos esetekben, midőn a szerkezetet folyadékok hűtésére alkalmazzuk, a kürtőknek természetes húzamképességét azáltal fokozhatjuk, hogy a kürtőknek fölső részén hevített levegőt vagy gőzt vezetünk be, míg a kürtőknek alsó részén a meleget elvonjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékoknak ellenáramban rajtuk keresztülvezetett levegő vagy gázok által való hűtésére, illetve fölmelegítésére, jellemezve azáltal, hogy a hütendő vagy fölmelegítendő folyadékot nyomás alatt alkalmas elrendezésű edényekből a függélyestől eltérő irányú sugarakban kifolyatjuk, és azt szembeáramló levegőnek vagy gázoknak ellenállása által csöppekre oszlatjuk, mely utóbbiak a levegő vagy gázáram belsejében eltérő pályákat írnak le, úgy hogy minden csöpp és az ezt környező lég- vagy gázmennyiség közötti hőcsere valamint ez utóbbinak nedvesség absorptiója által a fölmelegítendő folyadék hőmérséke nagyobbittatik, illetve a lehűtendő folyadéknak hőmérséke csökkentetik, a mikor is ezen műveletet fokozatosan, több kifolyási edénynek különböző vízszintes síkokban való elrendezése által ismételhető. 2. Az 1. alatt jellemzett eljárásnál a csöppekké oszlatott folyadéksugaraknak minden egyes lehullási szakasza számára elkülönített lég- vagy gázáramoknak szembévezetése egy vagy több oldalról, és pedig akként, hogy a folyadék minden egyes kifolyása alkalmával oly levegővel vagy gázokkal érintkezik, mely, illetőleg melyek a folyadékkal előbb nem érintkeztek, a mikor is a levegőt vagy gázokat a folyadékkal való érintkezésük előtt esetleg szárítani is lehet, 3. Az 1. és 2. alatt jellemzett eljárásnak foganatosítására szolgáló szerkezet, mely egy oldalas a kifolyási nyílásokkal bíró 11 tartályból áll. mely egy S kürtőbe van beillesztve, mely utóbbiba az L, l nyílásokon vagy a B csöveken keresztül bevezetett lég- vagy gázáram egy, két, vagy több oldalon alulról bevezettetik, mely áram a lehulló folyadéksugarakkal szemben fölfelé áramlik és ezeket csöppekre oszlatja, melyek ezáltal a parabola alakjától eltérő pályákat írnak le.