8188. lajstromszámú szabadalom • Készülék a főlángzó vezetékének önműködő nyitására gyújtólángzó által önműködően meggyújtott gázlángzóknál

Megjelent 1807. évi május hó 31-én. MAGY. ® Ki 11. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8188. szám. II/g. OSZTÁLY Készülék a főlángzó vezetékének önműködő nyitására, gyújtó lángzó által önmű, ködősn meggyújtott gázlángzóknál. DEUTSCHE GASSELBSTZÜNDER-GESELLSCHAFT GESELLSCIIAFT MIT BESCHRÁNKTER HAFTUNG CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 28-ika. egett gaz a levegővel keveredik és a Oly gyújtótestes gyújtólángzók alkalmazásánál, mely gyújtótestek a kiáramló gázzal érintkezve, izzókká lesznek és ezáltal oly gyújtólángot létesítenek, mely a fő lángot meggyújtja, mindig a csap megnyitása után bizonyos idő telik el, míg a gyújtótest izzóvá lesz és a gyújtóláng föllobban. Ezen idő alatt a fő lángzóból el nem ömlik ki, mely gyújtóláng által többé-kevésbé erős robbanással meggyújtatik. A gáznak ezen robbanásszerű elégése különösen akkor hátrányos, midőn ízzófényű harisnyákat alkalmazunk. Mivel már a közönséges gázizzófény-lángzónak meggyújtásakor is az ezzel együtt járó robbanás az izzó harisnyáknak megrongálását vonja maga után, úgy a megrongálás különösén akkor lesz jelenteken}', ha valamely gyújtólángzóval ellátott gázizzófény-lángzó gyújtóteste bármily körülménynél fogva lassabban jő működésbe, és ha ennélfogva hosszabb idő telik el, míg a gyújtás bekövetkezik. Oly gázizzófény -lángzóknál tehát, melyek ily önműködő gyújtóberendezéssel vannak ellátva, a gyújtás bizonyos körülmények között igen veszélyessé válhatik az izzó harisnya tartósságára. A fő láng késleltetett meggyújtása bizonyos körülmények között a közönséges Argand-féle lángzóknál is robbanásokat vonhat maga után, de mindenesetre érezhető az el nem égett gázból származó veszteség. valamint a meggyújtásnál föllépő kellemetlen szag stb. Ezen hátrányoknak biztos elkerülése czéljából a jelen találmány szerint a gyújtószerkezettel együtt a fő lángzóhoz vezető gázcsőre önműködően elzáró készüléket rendezünk el, mely ezen a gázvezetéket csak a gyújtóláng ineggyúladása után nyitja meg. Ezen czélból a gyújtóláng.közelében oly testet rendezünk el, mely annak melege által kiterjed és ezáltal az illető gázvezetéket megnyitja. Ezen czélra szilárd, folyékony vagy gáznemű test alkalmazható. Szilárd testnek alkalmazásánál azt egy szeleppel vagy csappal akként kötjük össze, hogy a szilárd testnek pl. sodronynak vagy rúdnak a meleg által való kiterjesztése a szelepet vagy csapot megnyitja. Ha folyékony vagy gáznemű testet alkalmazunk, akkor ez utóbbit valamely edényben, pl. csőben rendezzük el, mely a gyújtóláng közelében van. Ezen cső egyik végén helytállóan, másik <