8188. lajstromszámú szabadalom • Készülék a főlángzó vezetékének önműködő nyitására gyújtólángzó által önműködően meggyújtott gázlángzóknál

végén membrán vagy valamely elzáró folyadékkal. pl. higannyal van elzárva, mely közegek a csőbe zárt testnek kiterjedésekor alkalmas módon és pedig akként hatnak az elzárókészűlékre, hogy a gáznak a fő lángzóba való benyomulása megengedtetik. Éppen úgy thermoelemet is rendezhetnénk el a gyújtóláng közelében, mely az utóbbinak égése alatt villamos áramot fejleszt, mely áram egy általa gerjesztett elektromágnes segélyével működteti az elzáró készüléket. A fő lángzó gázvezetékének önműködő nyitására szolgáló készüléket czélszerű a gyújtólángzó gázvezetékének a fő láng égése alatt való önműködő zárására szolgáló berendezéssel kombinálni. Ezen esetben a gyújtóláng által fölmelegítendő berendezést a fő láng közelébe is kell hoznunk, hogy az utóbbinak gázvezetéke még a gyújtóláng eloltása után is a fő láng égési tartama alatt nyitva maradjon. A fő lángzó gázvezetékének nyitására szolgáló berendezést még bármily más berendezéssel is kombinálhatjuk, mellyel pl. a gyujtótest a gyújtás megtörténte után az ekkor állandóan égő gyújtóláng hatásköréből önműködően és mechanikusan eltávolíttatik. A gyújtóláng ezen esetben tovább ég és elegendő volna a kiterjedése következtében a fő lángzó gázvezetékének önműködő nyitását létesítő testet csupán a folytonosai) égő gyújtóláng közelébe hozni. Ezen berendezésnek egyik, kísérletekkel kipróbált, gyakorlati foganatosítási alakját próbaképpen a mellékelt rajzban mutatjuk be. ahol az egyes részek nyugalmi állásban vannak föltüntetve. Az A szelepházban egy kettős szelep van elrendezve, melynek a szára a szelepházból fölfelé nyúl és az egykarú b emeltyűvel van összekötve. Ezen emeltyű c pont körül forgatható, mely forgásponthoz közel az i fémsodrony van az emeltyűhöz kötve. A két szelep közül az alsó d szelep mereven van az a rúdra erősítve, míg a másik f szelep ezen rúdon lazán eltolható és a kis g rúgó által annak fészkét képező h nyugaszhoz szorítható. A gáz a fő vezetékből az l csövön keresztül nyomulhat a két d és f szelep között lévő térbe. A fölső szelepfészek fölött lévő kamra az m csövön át a fő lángzóval közlekedik, míg a d szelep alatt lévő kamra a ^ gyújtólángzónak w csövéhez vezet. Ha a lángzónak a rajzban föl nem tüntetett zárócsapját nyitjuk, akkor a gáz előbb az 1 csövön keresztül a két d és f szelep közé áramlik. Mivel az f szelep a kissé megfeszített i sodrony és a g rúgó hatása által fészkére szoríttatik, úgy a fő lángzóhoz vezető m vezeték el van zárva, míg ellenben a gyújtó lángzóhoz vezető n mellékvezeték nyitva áll, úgy hogy tehát ismeretes módon előbb a gyújtóláng gyúlad meg. Mivel az i sodrony a gyújtóláng közelében vau elrendezve, ez utóbbi által megmelegedik és kiterjed, tehát b emeltyűt" és az a rudat lefelé mozgatja, még pedig önsúlya következtében és azon mérvben, melyben azt a sodronynak kiterjedése megengedi. Ennek következtében a li nyugasz nemsokára az f szelepet is magával meneszti és szabaddá teszi a gáznak m vezetékbe való beömlési nyílását. Minthogy pedig az f szelep nyitása csak fokozatosan történik, ez még fokozott biztonságot nyújt a gáznak hirtelen való kiáramlása ellen, úgy hogy a fő láng a gyújtó láng által lassan és robbanás nélkül gyújtatik meg. Az i sodronynak a fő láng által való további fölmelegítése által az a rúdnak lefelé való mozgása bevégeztetik, az f szelep egészen kinyittatik és a d szelep, valamint ezzel együtt a gyújtólángnak n vezetéke is elzáratik. Ann'g a fő láng ég. addig a d szelep zárva és az f szelep nyitva lesz. Mihelyt a gázcsap elzáratik, a fő láng elalszik. Ennek következtében a sodrony kihűl és összehúzódik, úgy hogy a b emeltyű közvetítésével fölemeli az a szeleprúdat, elzárja az f szelepet és kinyitja a d szelepet, úgy, hogy a készülék újabb gyújtásra készen áll. Minthogy az i drót az idő folyamán, gyakori fölmelegitése következtében kissé megnyúlik, azért czélszerű. ha a b emeltyűnek az a rúddal való ezen összeköttetése ké-