8087. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kéklángnak előállítására nagy széntartalmú égési anyagokból

Meg-jelent 1897. évi május hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 8087. szám. 11/e. OSZTÁLYEljárás és készülék kék lángnak előállítására nagy széntartalmú égési anyagokból. ALTMANN FRIGYES TECHNIKUS BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1896 deczember hó 21-ike. Kék, azaz nagy hőmérsékletű, nem kormozó lángnak előállítása nagy széntartalommal bíró égési anyagokból, különösen petróleumból, még a Bunsen-féle lángzóval is csak tökéletlenül és különös körülmények között sikerült, úgy hogy a petroleumot pl. izzó fényű világításra máig sem lehetett alkalmazni, mivel a láng az izzó testeket bekormozta s így hasznavehetetlenné tette. A jelen találmány már most ezen hátrányok beszüntetését czélozza, a mit azáltal érünk el, hogy az égési folyadékkal együtt egyszersmind bizonyos százalakrész vizet is elgőzölögtetiink oly keverék előállítása czéljából, mely aztán a lángzóban a lángot idézi elő. A vízgőz aránylag természetesen tetemes mennyiségű oxygént vezet, minek következtében a szén tökéletesen ég el és ezáltal egyáltalán nem kormozó, nagy hőmérséklettel bíró kék láng keletkezik, mint a milyen éppen kizárólag izzó fényű világításra szükségeltetik. Ezen láng imént említett sajátságai folytán főzésre, fűtésre, forrasztásra, valamint tetszőleges más motorikus vagy technikus czélokra alkalmas. A mellékelt rajzban az eljárásnak foganatosítására alkalmas készülékeknek két alakja van fültiintetve. Az 1. ábra az egyik foganatosítási alaknak részben függélyes középmetszete, részben elölnézete. A 2. ábra vízszintes metszete. A 3. ábra a másik foganatosítási alaknak szintén részben függélyes középmetszete, részben elölnézete. A 4-. ábra ugyancsak vízszintes metszete. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak lényegében egy, a két a és b kamrára oszló tartályból áll, mely az i lámpaállványnak belsejében van elrendezve. Ezen két kamra egyike petróleumnak, ill. más alkalmas égési anyagnak, másika a víznek befogadására szolgál. Mindkét kamra a c toldatokkal van ellátva, a melyekbe a folyadék beomlése az m szelepek segélyével kellően szabályozható, a mint azt később bővebben fogjuk leírni. A folyadékok az ezen toldatokból a d csövekbe vezettetnek, a melyekben azok a g melegítő láng által elgőzölögtetnek. A gőzök innen csövecskéken keresztül az f gyűjtőcsőbe jutnak, a melyben a két folyadékból fejlesztett gőzök összekevertetnek. A keverék ezen f csőből egyenesen a lángzóhoz vonul, a hol elégettetik. A folyadék beömlését a két c toldatban akként szabályozzuk, hogy a kis m szelepek k szelep rudakat hordanak, melyek a tartályon keresztül a beömlési nyílások l dugaszáig