8056. lajstromszámú szabadalom • Gép golyók csiszolására
— 4 — szerelve, mely a forgatható mutatóval van ellátva; ez utóbbi a ./ tárcsán a kézikeréknek és így a csiszolókorongnak állását is jelzi. A munkás ezáltal a csíszolókorongnak minden csíszolási műveletszakasz útán beállt kopását kompenzálhatja, mely czélból a mutatót oly mértékben mozgatja hátra, mely a korongnak minden csíszolási szakasz útán beálló elkopása számára tapasztalati úton határoztatott meg, a mi útán a kézikereket forgatja hátra, úgy hogy a mutató ugyanazon állást mutatja, mint előbb. A csíszolókorongnak kopása a mértékegységnek csak igen csekély tört részét képezi és a /( csavar meneteinek és a h* kerék fogainak kellő számban és a (j1 emeltyűnek kellő hosszaságban való elrendezése által a hs kézikeréknek tengelye körül végzett tetemes forgatása is a csíszolókorongnak csak igen csekély mozgását fogja előidézni, mely mozgás a J lapnak arányos részekre való beosztása által pontosan megmérhető. • A g1 emeltyűnek a II beállító-szerkezetből való kikapcsolása czéljából ezen emeltyű alsó részén csuklóval bír (8. ábra), mely körűi azt a beállító szerkezet pályájából kilendíthetjük, úgy hogy a G fogaskereket szabadon forgathatjuk. Az imént leírt beállító-szerkezet csak akkor szükséges, ha a golyóknak a csiszolókorong fölött levő hajtószerkezete függélyes irányban el nem tolható. A csiszolandó golyók a csíszolókorong fölött a megfordított csonka kúpos gyűrű alakjával bíró K köralakú pályában tartatnak meg (2. ábra), melynek tengelye a csíszolókorong tengelyével nem egy vonalba esik. Ezen pályának kiilső falát az L bordázatnak karjaihoz csavarolt k gyűrű képezi, mely L bordázat a gépállványzathoz tartozó M hüvelyben csúszó l hüvelynek alsó végéhez van erősítve. A K pályának belső falát az N kúp képezi, mely az L hüvelyben elrendezett n orsó alsó végére van erősítve, mely n orsó a fölső végén alkalmazott és az L hüvelyen alátámasztott N1 emeltyű segélyével sűlyeszthető. Daczára annak, hogy az N kúpot hordó n orsót a 3. ábrában látható állásba lebocsáthatjuk, azt az / hüvelyen a 2. ábrában föltüntetett állásnál magasabbra nem emelhetjük, a mikor is az n orsónak alsó végére rögzített n1 gyűrű az L bordázatnak alső lapjához feszül, még pedig az n2 rúgónak hatá-a alatt, mely az l hüvely belsejében képezett 12 kiszögelésen nyugvó «3 gyűrű és az u orsó fölső végére rögzített H1 csavaranya közé van szorítva. Az w1 rúgó összeszorításának mérvét azáltal módosíthatjuk, hogy az nl csavaranyát az n orsón föl- vagy lefelé csavaroljuk. mely n orsó fölső része kisebb átmérővel bír, hogy az us gyűrű és az n2 rúgó számára tért teremtsünk. Az nx gyűrűt az «s csavarszög rögzíti az orsóhoz, úgy hogy a kúpnak legmagasabb állásában ez utóbbinak alsó. a pályát képező széle ugyanazon vízszintes síkban van. mint a /.• gyűrűnek alsó széle. Kitűnik ezekből, hogy az l hüvelynek mozgatása által az egész pálya mozgatható, a nélkül, hogy ezért a kúpnak és a gyűrűnek egymáshoz való állása módosulna, mely kölcsönös állást csupán az A'1 emeltyű leszorítása által lehet megváltoztatni. Az egész l hüvely és így szükségképen kúpból és gyűrűből álló pálya is, az .1/ külső hüvely belsejében megemelhető és sűlyeszthető az l hüvely hátán levő m fogasrúd és az abba kapcsolódó, a gépállványzatban ágyazott rövid p csapon ülő P fogaskerék segélyével. A p csap külső végére a p1 emeltyű van szerelve, mellyel a fogaskereket elfordíthatjuk, hogy ezáltal a golyók pályáját megemeljük vagy siilyeszsziik. Ezen emeltyű a p2 zárókilinccsel van ellátva, úgy hogy azt bármely állásában rögzíteni lehet. A pálya állandóan szoríttatik fölfelé, a Q hajtógyűrűhöz, még pedig a P fogaskerékkel az m fogasrúddal épen átlósan szemben kapcsolódó r fogasrúd segélyével, melyet az r1 rúgó állandóan lefelé nyom. Ezen rúgó összeszorítása az r2 dugattyú segélyével módosítható, mely az R kézikerék forgatása által alacsonyabbra vagy magasabbra állítható be. A Q hajtógyűrü belül üres henger alakjában van készítve, melynek fölső részébe a fogazott q gyűrű van csavaró!va (5. ábra),
