7900. lajstromszámú szabadalom • Újítások turbinákon és egyéb forgó mótorokon
— 2 — egymásután ismét elzárhatjuk, a hol a hajtóközeget a 65 csőbe is vezethetjük, mely a turbinának visszaforgatását eszközlő a1 fúvó csővel van összekötve (1. ábra). A c-n át beömlő gázok vagy gőz az íirös d csapkúpba jutnak, mely az e fogantyúval eszközölt elállításánál a kerületén elrendezett kivágás által a hajtóközeget a megfelelő számú fúvócsőre elosztja. Nagy nyomásoknál azomban ezen csap már nem felelne meg, .a miért is oly berendezést alkalmazunk, mellyel kedvező hatásfok elérésével a nyomásfokoknak lehető legnagyobb számát eredményezhetjük arithmetikai haladványban, még pedig lehetőleg kevés csapnak vagy szelepnek elállítása által. E végből oly fúvócsöveket alkalmazunk, melyeknek egyenlőtlen minimális keresztmetszetei mértani haladványban rendeztetnek el, pl. 8 fúvó cső egymáshoz 1 : 2: 4: 8: 16: 32: 64: 128: viszonyban álló keresztmetszetekkel. A 8 csapnak mozgatása által nemcsak 8 nyomásfokot, hanem mindazon nyomásfogokat is lehet elérni, melyek valamely arithmetikai haladványnak felelnek meg, melynek külömb3égea fönnebbi haladványnak első tagja. Ezen tagok a jelen példánál : 1, 2, 3, 4, 4, 5 és az utolsó tag 1 + 2 + 4 4-8+ 16 + 32 + 64+ 128. Egészben tehát 255 nyomásfokra lehet a csapot beállítani, melyek azomban a gyakorlatban nem mind szükségesek, mivel a legtöbb esetben 15 nyomásfokkal is beérjük, mihez csak 4 szelep vagy csap szükséges, melyeknek keresztmetszetei 1, 2, 4, 8. Minthogy nagyobb (vastagabb) sugarak számára a lapátfölületeket is meg kellene nagyobbítani, úgy ennek elkerülése végett egyetlen vastag 8-ns keresztmetszetű sugár helyett 8 vékony 1 keresztmetszetű sugarat vezetünk be a turbinába egy s ugyanazon szelep segétyével. A turbinának forgó kereke az f fémkorongból áll, mely kerületén lépcsőzetes, a lapátokat vagy czellákat képező <j bevágásokkal van ellátva, melyeknek mindegyike két egymás fölött fekvő félhengeralakú üregből áll, melyek a forgókeréknek középsikjában éles borda által vannak egymástól elkülönítve. A fúvócsövekből kiáramló hajtóközeg ezen bordához ütődik, miáltal az két részarányos sugárra oszlik, melyek a két üregnek fenekére vezettetnek, úgy hogy a hajtószer a turbinakeréknek síkjához arányosan árad be és ki. Az ily turbinát gőzzel, léggel, sűrített vagy cseppfolyósított vagy robbanás által fejlesztett gázokkal is hajthatjuk. Hogy a csapon és a kerékművekben a surlódástól és lökésektől eredő nagy munkaveszteségeket kikerüljük, a következő berendezéseket alkalmazzuk: 1. A turbina forgókerekének középsíkjára vonatkozólag teljesen részarányosán van elrendezve, még pedig nemcsak a mi a hajtóközegnek a czellákba (lapátokba) való ki- és beömlését illeti, hanem valamennyi közlőszerkezetekre nézve is. A turbinatengely e végből mindkét végén egy-egy h kereket hord, melyek a központos j tengelyen részarányosán ülő két i fogaskerékbe fogódznak. Ha ezen j tengely túlgyorsan forog, úgy a tengelyen részarányosán, a mint ez a rajzban föl is van tüntetve, még két k kereket rendezünk el, melyek az utolsó, lassan forgó tengelyen ülő két / kerékbe fogódznak. Kis nyomásnál a fogaskerekek helyett surló kerekeket is alkalmazhatjuk. 2. A turbinát sajátságos módon szereljük, mely czélból annak hosszú csapjait nagyon közel állítjuk egymáshoz, hogy a forgó kereket a csapágyaknak két korongalakú m toldata között lehessen megtartani. 3. A turbina csapágyaiban kúpos suilóföliiletekkel van ellátva, miáltal a csapágyak kopását kompensáljuk és a turbinatengelynek forgási tengelyét mindig a kellő állásban megtartjuk. A 2. ábra az n csapágyaknak oly foganatosítását mutatja, mely szerint a csapágy egy darabban készül, belül kúpos és kívül csavarmenetekkel van ellátva, úgy hogy azt a szelenczében elállíthatjuk és az illető tengelynek csapjához pontosan beállíthatjuk. A csapágyaknak egy másik kedvezőbb