7836. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénhydrogén gőzökkel, vagy más gázokkal hajtott mótorokon és módok eme mótorok szabályozására

(1. ábra.) Ezek a szelepek lehetővé teszik, hogy a sűrített levegőt az 5 tartályból a henger robbanó végéhez vezethessük, ha a nyomás a tartályban megfelelően nő. A 8 szívócsatornával kapcsolatban a 3fí kamara is alkalmazható (6. ábra), melyben kevés éghető gőzt gyűjtünk össze, hogy szükség esetén egy lángzót lehessen táp­lálni. A gép indításánál a gyújtás a következő módon történik. Az égéstéren egy 37 fém­csövet alkalmazunk, mely külső végén zárva van. A csövet, ha kívánatos, lámpa segélyével a. vörös izzásig hevítjük. Ha a gép egyszer üzemben van, a lámpa fölös­leges és eloltható. A hengert nem kell egész hosszán víz­köpennyel ellátni, elégséges, ha csak a hen­ger melegebb végén alkalmazzuk, a henger több része egy spirál menetű csatornával folyható körül, melyen sűrített levegőt ve­zetünk át. Ez a berendezés a 14. ábrán látható, mely a hengert nagyobb méretben ábrá­zolja. 40 a hűtő köpeny, 41 a, spirálmenetű légcsatorna, melybe a levegő a 42 csövön jut be, annak következtében, hogy a du­gattyú beszívatja és a 9. ábrán láthatóhoz hasonló szelepen folyik át. A spirálmenetes csatornán átvezetett levegő a hengert hűti, azután az 5 tartályhoz és innen a henger belső végéhez megy. A 15. ábra egy más, a találmány sze­rint szerkesztett gép fölülnézete, a 16. ábra homloknézete és a 17. ábra oldalnézete, illetve metszete. Az utóbbi ábra a 16. áb­rának D, E, F. síkja szerint vett metszetet mutat. A 18. ábra a 17. ábra metszete A, B, C szerint. A gépnek hat hengere van, négy nagynyomású hengere, melyek a le­írandó különbségek kivételével az ismerte­tett géppel egyeznek meg, továbbá két kis­nyomású hengere. A 43 43 hengerek nagynyomásúak, egy keresztfejet mozgatnak, mely rudak segé­lyével van a 44 szögemelővel kapcsolva, •ez pedig a 45 hajtórúd segélyével hajtja a 46 főtengelyt. 47 47 a kis nyomású hen­gerek, melyek dugattyúrúdak segélyével mozgatják a keresztfejet, mely a 48 szög­emelővel van kapcsolva, ez pedig a 49 haj­tórúd segélyével egy második forgattyút forgat. Minden kisnyomású henger két nagy nyomásúval működik össze. Ha az egyik nagynyomású henger tölteléke meg­gyúladt, ennek nagyobb része az 50 nyílá­sokon és az 50* közbeeső szelepen a kis­nyomású hengerbe megy, melynek dugaty­tyúja ebben a pillanatban a lökete szélső pontjában áll. A meleg égéstermények a kisnyomású hengerben levő sűrített leve1 gővel találkoznak és az így fölmelegített levegő nyomása a dugattyút előremoz­gatja, mialatt a gázok munkát végeznek. A kisnyomású hengerek mindegyikének kifúvató szelepe van, mely tömlőgyűrűvel fölszerelt kettős dugattyúból áll és egy hen­geres burkolatban van elhelj'ezve, melynek két oldalán nyílásai vannak, a melyeken át a gázok a kisnyomású hengerből ha a szelep a nyílást nyitja, eltávoznak. Az 51 kifúvatószelep körülbelül abban a pillanatban nyílik, mikor a dugattyú " löke­tének belső végéhez elérkezett, ekkor az 5 tartályból sűrített levegő megy az 52 csa­tornán át a hengerbe, a dugattyú előtt levő égésterményeket kihajtja. Ekkor a kifúvató szelep elzáródik, a kisnyomású henger pe­dig oly levegővel telik meg, melynek fe­szültsége a tartályban uralkodó feszültség­gel egyezik meg. A dugattyú visszafelé való mozgása következtében a levegőt még job­ban sűrítjük, azután a' hengerbe ismét me­leg gőzöket vezetünk, még pedig ebben az esetben a másik nagynyomású hengerből és a leírt munkafolyamat újból kezdődik. A kisnyomású hengerek 53 korongokkal vannak ellátva, melyek a nagynyomású hengerben működő gázok melegét fölveszik és ezt a töltelékben egyenletesen elosztják. Az 53 korongok a 19. ábrán hithatók, mely a hengertödéinek nagyobb méretben rajzolt metszete, a 20. ábra oldalnézete. A kisnyomású hengerek kifúvatószele­peit, közvetlenül a forgattyú tengely re ékelt exczenter hajtja Az 50* közbeeső szele­peket egy függélyes 54 tengely hajtja, melyet a forgattyú tengely byperboloid

Next

/
Thumbnails
Contents