7836. lajstromszámú szabadalom • Újítások szénhydrogén gőzökkel, vagy más gázokkal hajtott mótorokon és módok eme mótorok szabályozására

nem záródik. Ekkor a dugattyú a henger oldalán levő 13 nyíláson megy át és leliehetővé teszi, hogy az 5 tartályban levő sűrített levegő a hengerbe áramolhasson, míg a hengerbe levő nyomás a levegőt tartalmazó edényben uralkodó nyomással közel egyenlővé nem lesz. A dugattyú visszafelé való mozgásánál a keveréket még jobban komprimáljuk és ekkor a henger falaiban, de különösen a 10 betétben levő meleg mennyiség elegendő arra, hogy a keveréket meggyújtsa. A dugattyú most már a henger belső vége felé mozog és a forgatytyún munkát végez. A dugattyú ekkor ismét a 13 nyílás fölött megy el, a henger külső végét a sűrített lég tartályával kapcsolja, A 12 szelep most már nyílik a sűrített légvezetékből levegő megy a hengerbe és az égésterményeket a hengerből kiűzi, tehát a dugattyút is hűti. A dugattyú mozgása közben levegőt nyom az 5 5 tartályba. Minden henger belső végén egy-egy 14 szívószelep vau, mint az a 9. ábrán is látható és ha a dugattyú kifelé mozog, eme szelepen levegő jut a hengerbe, a dugattyú visszafelé való mozgása közben a levegőt sűríti és a megfelelő tartályba nyomja, mely tartályok a henger alsó végeivel állandóan össze vannak kötve. A ki- és beömlőszelepeket a következő módon működtetjük: A forgattyútengelyre ékelt 15 hyperbólikus kerék a 16 tengelyre ékelt 16a

hyperbólikus kerékbe fogódzik. Ez a tengely félakkora sebességgel forog, mint a forgattyútengely és mindegyik végén egy-egy 16x

exczenter van, mely a megrajzolt kapcsolat segélyével a 17 emelőt lengő mozgásnak indítja. Ezen emelő vége a 12 kifúvatószelepeket fölváltva emeli és nyomja le. (1. és 3. ábra.) Ugyanez az exczenter egy másik 18 emelőt is működtet, mely a 9 9 bebocsájtó szelepeket fölváltva nyitja. A bebocsájtószelepek azonkívül a 19 szabályozó hatása alatt is állanak és ha az utóbbi golyói emelkednek, alkalmas kötés segélyével a 20 20 könyökemelők alsó végét is emelik. Ezek az emelők rövid 21 21 rudakkal állanak kapcsolatban, melyek a szeleporsókkal állanak csuklós összeköttetésben. Ezek a rövid rudak adott esetben olyan állásba jutnak, hogy a 18 emelő hatásköréből kikerülnek. Addig míg a sebesség túlságos nagy, a 18 emelő a rövid 21 rudak mellett elhalad, tehát a hengerek nem töltetnek. A 10. és 11. ábra egy berendezést tüntetnek föl, melynek segélyével a petróleumot kellő menyiségben lehet lemérni, mielőtt a íf-nél a hengerekbe jutna. 22 egy tartály, melybe a petróleumot a 23 csövön és a 12, 13 ábrán látható forgószivattyún vezetjük be. 24 egy átömlőcső, melyen a fölösleges petróleum abba a tartályba tér vissza, hol a szivattyú föl van állítva. 25 egy kúpos dúgó, mely megfelelő burkolatban van elhelyezve és melynek furata van. Ez a fúrat oly nagy, hogy a szükséges petróleummenynyiséget átbocsássa. 26 fölső végén a levevegőbe nyíló kiömlőcső, 27 egy cső, mely egy kisebb, meg nem rajzolt tartályba ér, melybe nyomás alatt álló levegőt sajtolunk. A 25 dúgó ennek következtében egy kis szöggel elfordul és ezért a gép egy mozgó részével van kapcsolva. Eme mozgás közben a dúgó fúrata egy csatornával kerül szembe, tehát a fúrat és csatornán olaj folyik át és az olaj a 26 elvezető csövet is tölti. A dúgó tovább forgásánál a csatornája egy másik nyílás elé jut, melyen levegő ömlik át., úgy hogy a levegő a petróleumot a hengerbe fújja. A petróleum 4-nél ömlik a gépbe, mint azt előbb megmagyaráztuk. 28 egy közönséges zárócsap, hogy a petróleum beömlését megszakíthassuk. A 12. és 13. ábrán látható szivattyú működés módja könnyen fölismerhető. 29 egy, a 30 kamarában elhelyezett, forgótuskó, a tuskó és a henger között egy 30x

kamara van, melyből a petróleum 3/-nél ömlik ki, hogyha az alkalmas helyzetben van. A rúgó hatása alatt álló 32 tolattyú meggátolja, hogy az üreges tér a dugóval együtt forogjon, a töltés tehát 33-nál folyik ki. 34 a dugattyú tömítése. Az / / hengerek oldalán levő 13 nyílások helyett 35 szelepek is alkalmazhatók.