7548. lajstromszámú szabadalom • Újítások forgó alvázakon mozdonyok részére

A forgóalváz-, Bissel-. Adam- vagy szabadtengely üreges 11 tengelyekből áll, melyeken a B keretbe ágyalt T hajtótengely megy át. A T hajtótengely forgását a mozgást átvivő készülékek viszik át a H üreges tengelyre, míg az üreges tengelyre ható súly az üreges tengelyről a T hajtótengelyre át nem megy. azt a H üreges tengely nem terheli. A 1—4. ábrán egy forgóalvázas- vagy Bissel-tengely van föltűnte!ve. Az A A bádogok és szögvasak a keret részeit képezik. A Z csap a Bissel-alváz forgáscsapja, ennek segélyével van a lokomotív B főkeretével a Bissel-alvázhoz kapcsolva. Ebben a Bissel-keretben a // üreges tengely a Bissel-keret L1 csapágyába van ágyalva. A H üreges tengelyre van az 11 lokomotivkerék ékelve és a tengelyen a T hajtótengely áthúzva, mely a középen iW-nél ketté van vágva és így két részre van osztva. A hajtótengely két fele a B főkeretbe az L csapágyakkal van ágyalva, hajtása oly módon történik, mint a közönséges lokomotivtengelyeké, forgásukat a H tengelyre megfelelő áttevéssel viszik át. Ez az áttevés a következő részekből áll: A T hajtótengely két féle a mindegyik tengelyfél belső végén lévő V négyszögletes hasáb segélyével van kapcsolva: Eme négyszögletes hasáb fölületén fekszenek a p lemezek és ezeken a P lemezek. A P lemezek a H üreges tengelyhez csavarok segélyével vannak megerősítve és hengeres bemaratásokkal vannak ellátva, melyekbe a W körszeletek fogódzanak. A H üreges tengely ekkor a T hajtótengely felek p lemezein eltolódhatik és annak következtében, hogy a p és P lemezek között bizonyos köz van. és hogy a körszeletek hengeres kivágásokba fogódzanak, annyira eltolódhatnak, hogy a lokomotív nagyobb görbékben is könnyen haladhat. A lomotiv a H üreges tengelyre a következő módon van szerelve. Az F rúgó a B B főkeretet viseli az /' /' feszítőcsavarok segélyével, melyek a B főkeret t t gerendáihoz vannak kapcsolva. Az F rúgó az U alátét és a K körszelet segélyével a Pl csapágyra támaszkodik, mely két h li kétkarú emelőre támaszkodik. A h h kétkarú emelők az a a torapaélek segélyével az A A forgó- vagy Bissel-alvázon nyugszanak, és az s s fékpofákkal a t t traverzek g g csúsztató darabjaira nyomást gyakorolnak. Az A A forgóvagy Bissel-alváz a a éleivel és az ezeken nyugvó h h kétkarú emelőivel és a Pl serpenyőivel a K körszeleten megfelelően eltolódik. ellenben az s s fékpofák a gg csúsztató darabokon a t t traverzek mentén tolódnak el. A T hajtótengelyfelek tehermentesítésére szolgáló berendezés a következő: Az L1 tengelycsapágyak Gl rúgók segélyével az S S emelővel az S S emelők pedig a G rúgók segélyével az L csapágyakkal vannak kapcsolva. A T T hajtótengelyrészek ennek következtében rúgó nyomás alatt nem állanak, de a II üreges tengely sem terheli azokat. Az 5. és 11. ábrán hasonló szerkezet látható Adam-tengelyre alkalmazva. Az üreges II tengely és ennek // kereke az L1 Adam-csapágy segélyével az ismert Adam-tengelyeknek megfelelően vannak a lokomotív B H főkeretébe ágyalva, tehát a tengely az ideális Z pont körül forog. A // üreges tengelyen megy át a T hajtótengely. mely azonban nincs megosztva, hanem egyetlen darabból áll. A T hajtótengely a főkereten megerősített B1 B1 oldaldarabok (segédkeret bádogok) segélyével szerelt L L csapágyakba van ágyalva, A T hajtótengely és a 11 üreges tengely között a mozgás átvitelére itt más készülék van alkalmazva, mely a 8-11. ábrán látható és mely a következő: A tulajdonképeni átvivőt a T hajtótengelyen és a 11 üreges tengelyen átdugott lapos C ék kepezi. A T hajtótengelybe a C ék be van vezetve. Az üreges tengelyre az ék négy az éket körülfogó I) D körszelet segélyével hat. A I) D darabokat 1 I korongok, melyek a C lapos ékre vannak húzva, tartják fogva. A korongokat az egyik oldalon a C ék az A' .V bütykei segélyével a másik oldalon az x sasszög tartja fogva.