7299. lajstromszámú szabadalom • Robbanó gázok által működő motorokon eszközölt újítások a és gázok keverése és elgőzösítésére szolgáló módszer

— 2 — újításokat eszközöljük; és hogy a motort csekély mechanikai változtatásokkal mindennemű kerekes járművekhez, csolnakokhoz^ hajókhoz és helyhez kötött gépekhez alkalmazhatjuk anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Végül megjegyezzük, hogy a találmányt mindenre, amire alkalmas, fölhasználhatjuk. A rendesen alkalmazni szokott gázmotoroknál a gázt vagy robbanókeveréket részben vagy egészben a hengeren kívül állítjuk elő, mely czélra különféle alakú karburator, gőzöltető vagy párologtatót használunk oly módon, hogy midőn a robbanókeveréket a gázszekrénybe bocsátottuk azt lánggal hevített csővel vagy villamos szikrával meggyujtjuk; a keverék fölrobban és a dugattyút mozgatja, miáltal a mótor működésbe jön. A gázkeverék folytonos robbanása a hengert oly gyorsan fölmelegíti s azt melegen tartja, hogy rövid idő múlva a mótor hatálya meggyöngül, használhatlanná válik. Ezen hátrány kikerülése végett már sok kísérletet tettek, így például a hengert vízzel hűtötték, vízköpenyt alkalmaztak, hogy a hengert állandó hőmérsékletben tartsák és igy nyerjenek kedvezőbb eredményt. Ily gázmotoroknak egy másik nagy hátránya az, hogy a hengerhez bocsátott robbanókeverék túlságosan hideg időben nem gőzöleg el elég gyorsan arra nézve, hogy a gyújtó azt fölrobbanthassa. Ezen hátrány kiküszöbölése végett, a dugattyúhengert előzetesen fölmelegítették vagy külsőleg kezelték, mig a hengeren a robbanókeverék elpárologtatósára kellő mennyiségű hő halmozódott föl, úgy, hogy a keverék felrobbanhatott s a gép működésbe jött. Gázgépeknél a szénhydrogén használatánál előforduló akadályokat tökéletesebben megérthetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy 1. a szénhydrogén meleg időben gyorsabban elpárolog, mint hidegben; 2. a karburáit levegő előállítására használt folyadékok nem lévén homogének, a könnyebb részek először párolognak el, a nehezebb és kevésbé elgőzöltethető részek visszamaradnak s csak a robbanás után gőzölögnek el. akkor is tökéletlenül ; 13. a levegő által fölvett gáz menynyisége azon időtől függ, melyben az a gázszekrényben volt és 4. a hol karburátort használunk, nagy hátrány keletkezik abból, hogy a párolgás a folyadék elgőzöltetése alkalmával keletkezett erős hidegtől lényegesen befolyásoltatik. Jelen javítások czélja mindezen föntebb említett hátrányokat kiküszöbölni és egyszerű nagy hatásfokú és gazdaságos robbanógázokkal működő motorról és a gázoknak levegővel való keverése czéljából módszerről gondoskodni, a mely szerint a dugattyúhenger maga lesz a gőzöltető, karburator és párologtató, a mely szerint továbbá a dugattyúhengert a benne keletkező hatás és visszahatás fölváltva hűti és melegíti, elkerülvén ezáltal minden külön hűtőszerkezet alkalmazását, végre, hogy az alább leirt szerkezetű gyújtó elrendezése által a robbanókeverék tökéletes el párologtatása és keverése a hengerben lévő gázos végleges kompressiója előtt létrehozassék és a gáz végleges kompressiója után fölrobbantassék. A a gépállvány azon része, mely a jelen találmányhoz szükséges. B dugattyú henger, melyet aczélból vagy más alkalmas anyagból készíthetünk. A mellékelt rajz szerint a hengert a gépállványra vízszintes helyzetben alkalmaztuk, alkalmazhatjuk azonban függélyes vagy ferde állásban is. A henger, — mint robbanó gázokkal működő gépeknél szokás, — egyik végén zárt, a másik végén nyitott és ide-oda mozgó C dugattyúval bir. C dugattyút E hajtórúd segélyével d forgattyús tengely D forgattyújával összekötjük. E hajtórúd a hengerből kinyúlik és a dugattyú váltakozó mozgását a forgattyús tengelynek forgó mozgásként adja át. A 2-ik ábrában G a bebocsátó-szelep, melyet csak a világosság kedveért helyeztünk a henger oldalára, rendesen azonban a henger fölső részéhez közel, ferde irányban foglal helyet, hogy a szénhydrogén a szelepbe csöpöghessen s onnan beszivassék, mint alább látni fogjuk. Ezen szelep bármilyen alakú lehet, az ábra szerint ellátjuk g szelepszárral. A szeleptest és a szelepszár