7215. lajstromszámú szabadalom • Újítások reszelővágó gépeken

- 2 sára. másrészt a kalapácson alkalmazott | toldatra fekszik, lefelé nyomja. Hogy a reszelő vastagságának növekedtével az ütés erősségét is növeljük, ez a rúgó automatikusan feszül meg, a mennyiben a Q nyomósaru a nyil irányában lefelé mozog és ezenközben a nyomósarúba szerelt T kivastagodást is magával búzza, úgy, hogy az U rúgók jobban összenyo­matnak, tehát megfeszülnek. A nyomó­sarú automatikus mozgását az s1 sín (4. és 11. ábra) segélyével az R1 csiga és a H és Q nyomó rúgótagok. melyek a reszelő vágó­gép állványában vannak vezetve és egy­mástól változó távolságban vannak, idézik elő. Az A szánon megerősített s1 sínt ez jobbra mozgatja, ezenközben a domború fölső fölületével az R1 tagot fölemeli. Az U1 rúgók arra szolgálnak (10. ábra), hogy az ütést alkalom adtán gyengítsék, a mennyiben egy emelőmű közvetítésével láb­nyomás segélyével a rúgókat annyira emel­hetjük, hogy a fölső oldalt levő kalapács­toldatokat érjék és így az alsó U rúgók hatását némileg gyengítsék. Hogy a reszelő a véső ütésénél ki ne ugorjon, közvetlenül a véső mögött a reszelőágyba nyomjuk. Ez az Y nyomómechanizmus (9. ábra) se­gélyével történik, a mennyiben a G súly az Y1 rúdat a nyíl irányában emelő áttevés és vonórúd segélyével lefelé nyomja, tehát a reszelőre nyomást gyakorol. Hogy a készre vágott reszelőt ismét kiemelhessük, a nyomorudat fölemeljük. Ez egy lábnyo­más segélyével történik, minek következ­tében a G súlyt az ellenkező értelemben mozgatjuk és I^-et fölfelé toljuk. Az I'1 nyomórúd a gépállványban eltolhatóan van ágyalva és alúl lábaJakúan kiképezve. Hogy már most az M véső az X reszelő fölületét mindig egyenlő szög alatt érje, az A szán oldalán egy reszelőalakú veze­ték van. melyet a beállítható s sínre sze­reltünk. Ezen sín fölött csúszik az A szán elmozdulásánál az «-ba ágyalt R csiga. (1. 2.. 3. és 3'. ábra). Az a rész a b résszel a c csavarorsó segélyével áll kapcsolatban, mely részben jobb, részben balmenetekkel van ellátva, közepén pedig egy csúsztató­ékkel, mely a d közbeesőtag segélyével a h emelővel van direkt kapcsolatban, emez emelő tengelyére pedig a Z2 fogasszegmen­tumba fogódzó z1 fogasszegmentuni van fölékelve. (31 ábra.) A C szupport körszegmentum alakú csa­pokkal van ellátva és így a reszelővágógép állványába forgathatóan ágyalva. Ha a szán fölfelé mozog, az ezen meg­erősített s sín az R csiga segélyével, mely a, c, b és d-vel van kapcsolatban, az s sín görbületének megfelelően a h emelőt fölfelé tolja, illetve lefelé mozgatja, a mi a s1 és z2 fogasszegmentumok segélyével a szupport­nak egy vagy más irányú forgását létesíti. A z1 fogasszegmentum a h1 emelő mel­lett van fölékelve, melyet az f rúgó (2. és 3. ábra) lefelé húz. Ilyen módon azt érjük el. hogy az R csiga állandóan az s sínre fekszik, azonkívül, hogy a z1 és z2 fogas­szegmentumoknál holt pontok föl nem lép­hetnek. Ha a szánt a reszelővágatás be­fejeztével kezdeti helyzetébe toljuk, az f1 rúgó (2. ábra) a szupportot mindig balra le­felé forgatja, a kezdeti helyzetbe vissza­húzza. Hogy a vésőt különböző szög alatt lehessen beállítani, az m korongnak (2. és 3. ábra) jobbra vagy balra forgatásával az a és b részek között levő távolságot na­gyobbítjuk vagy kisebbítjük, evvel az R csigát fölemeljük vagy sülyesztjük. Ilyen módon a C szupportot pontosan a kivánt szög alatt lehet beállítani. A 3. és 4. ábra a kalapácsesés magassá­gának automatikus növelésére szolgáló be­rendezést mutatja. A W1 hajtótengely üre­ges és lazán van az L1 és £2 -be ágyalt exczentrikns W tengelyre fölhúzva, W bi­zonyos tekintetben könyökös tengelyt képez, melynek forgattyúcsapjain s W1 tengely van megerősítve. Ha a W tengelyt elfor­gatjuk. evvel a forgó W1 tengely forgás­tengelye emelkedik, illetve siilyed, mi azt idézi elő, hogy a Pkalapácsot a I) bütyök különböző magasságra emeli. Minél maga­sabbra emeljük azonban a kalapácsot, annál nagyobb mértékben nyomjuk a feszítő rú­gót, össsze és annál erélyesebb lesz a véső által gyakorolt ütés. A IV tengely elfor-

Next

/
Thumbnails
Contents