7082. lajstromszámú szabadalom • Új czefréző- és főző eljárás
által a fehérnyeanyag egy részének föloldását vagy peptonizálását eszközöljük. A törkölyczefrét ezután 25—50 perczig főzzük, a szerint, a mint a maláta jobb vagy rosszabb minőségű volt és világosabb vagy barna sört kívánunk. E közben a kezdetben a malátából levont, diastas-dús malátakivonatot ismét a czefrekádba emeltük és a ezefrézögéppel tovább megmunkáltuk oly czélból. hogy a még netán malátakivonatban maradt keményítőt czukrosítsuk. de másrészt, hogy a folyadék hőmérsékletét annyira csökkentsük, természetesen nem megyünk a «káros» hőmérsékleti határokig, hogy a czefrézőserpenyőből beeresztett, szellőztetett. főzött és föloldott törkölyezefre. a malátakivonattal együttesen mintegy Öli—70° C. hőmérséklettel bírjon, mint a beczefrézés kezdetén. Az egészet addig czefrézziik, míg az összes keményítő eltűnt és a törkölyben lévő és a főzés útján föloldott keményítőpépet a malátakivonat diastasja czukrosította. Ha a második czefrézés be van fejezve, akkor az egész a forrázó serpenyőben hagyatik, a hőmérsékletet lassankint 88°C.-ra emeljük vagy főzzük, a használt maláta minőségéhez és az előállítandó sörfajok typusához képest, és azután még egy kissé szellőztetjük, mire először a törkölyben dúsabb részt, azután a maradékot vagy az egész czefreanyagot a derítő kádba emeljük. A teljesen kimerített törköly kitűnő szűrőréteget ad, úgy hogy a sörfiiszer csakhamar és teljesen tisztán folyik. A főzőfolyamat további része, a komlóval vegyített sörfűszernek a sörfűszer-serpenyőben történő szellőztetésén kívül, az általán szokásos módon megy végbe. A mellékelt rajz 1. lapján az eljárás kivitelére czélszeriien berendezett főzőmű j van föltüntetve. 1. ábra egy alaprajz, 2. j ábra egy keresztmetszet x—x vonal irányában. A II—IV. lapon egyes részletek vau- j nak föltüntetve. A a magasan fekvő czef- j rézökád. B a derítőkád. C az emelvény, j melyhez D lépcső vezet; E a czefreserpe j nyő, F a sörfüszer-serpenyő, G egy közben | fekvő edény az ^ 1-ból <j szivornya segélyé- I vei leeresztett malátakivonat fölvételére a <j cső folyatását gl tömlő képezi, mely a kúpalakú IJ dob üres tengelyéhez van kapcsolva. A dob szerkezete a II. lap 3 — 5. ábráiból látható, és működését alább fogjuk leírni. A daraalakú malátát a tetszés szerinti szerkezetű A1 előczefréző készüléken keresztül az A czefrézőkádba eresztjük, ott czefrézziik, és mint fentebb már említettük, a czukrosítás megtörténte után az egészet nyugodni hagyjuk. Ezután a folyadékot a g szivornya segélyével a G közbenfekvő edénybe leeresztjük. A III. lapon 6. ábrában oldalnézetben, a 7. ábrában eliilnézetben föltüntetett g szivornya egy kétszáru cső. mely alúl m lábszeleppel (8. ábra), fölül m1 tölcsérrel van ellátva, mely alatt rnzárócsap van. A hosszabb szár a ezefrézőlcádon megerősített két n n szemben van vezetve, és a szivornya n1 orsóval függélyesen állítható, mely orsót az ugyancsak a kádon megerősített //2 n2 szemek hordják és az ns állítógyűrű és n4 anya tartják fogva. A fölül o kézikerékkel ellátott orsó közepén csavarmenettel van ellátva, mely köré az ott csavaranyaként működő és másik végével a szivornyán megerősített \> kar fogódzik. Ha tehát a kézikereket forgatjuk. akkor a szivornya vagy süllyed, vagy emelkedik, és ily módon egészen lassanként belesüllyeszthető a fenékréteg fölötti folyadékba és így azt tisztán lehúzhatjuk. Hogy a malátamagvak fölszívását teljesen elkerülhessük, a rövidebb szivornyaszár vége egy szitamódra lyukasztott, alúl pléhkúppal elzárt g'1 hengerrel van ellátva, mely középső részében a törköly magasságban. mintegy 20 cm. magas, nem lyukasztott szalaggal van körülvéve, oly czélból, hogy a pépalakú törkölyrészek a hengerbe ne hatolhassanak be és hogy csak tiszta ma látakivonat legyen leszívható a lyukasztott hengerrészben lévő törkölyrétegből, mely hengerrész a szivornya leeresztésekor szívókosarat képez. A szivornya másik végét g1 tömlő köti össze a G edény 11 dobjával. A II. lap 3—5. ábrájában nagyobb léptékben föltüntetett G edény ferde fenekű, derékszögű szekrényből áll. melynek alúl /'
