6737. lajstromszámú szabadalom • Újítások kerékpárokon vagy hasonló járműveken

Megjelent 18Í)G. évi deczember lió 21-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 6737. szám. XX/c. OSZTÁLY. Újítások kerékpárokon vagy hasonló járműveken. TRAVIS KÁROLY L. GYÁROS MINEAPOLISBAN (AMERIKA). Szabadalmaztatott 1896 márczius hó 17-étöl kezdve. Jelen találmány oly kerékpár és más könnyű járművek tökéletesítésére vonatkozik, melyeknél az út egyenlőtlenségei és akadályai által okozott zökkenéseket és lökéseket lökéshárító enyhíti. A találmány a mellékelt rajzlapokon van ábrázolva. Az 1. ábra kerékpár oldalnézete a találmány alkalmazásával. A 2. ábra a lökéshárító hosszmetszete. A 3. és 4. ábra a lökéshárító részletei. Az 5. ábra hátulsó kerék villás rúdjának a váz előrészével való összeköttetését mutatja. A 6. ábra az 5. ábrának x—x vonal szerinti metszete. A 7. ábra az 5. ábrának y—ij vonal szerinti metszete. A 8. és 9. ábrák a lökéshárító más kiviteli alakjait metszetben és a 10. ábra ezek részeit távlati nézetben mutatja. Az 1. ábra ismert alakú kerékpár A a szilárd váz előrésze, mely a előrúd, b fölső összekötőrúd, c alsó összekötőrúd és d nye regtartó rúdból áll. A nyeregtartórúd alsó részére B taposótengely c ágyát erősítjük. A váz hátulsó része magába foglalja a hátulsó kerék C villásrúdját és a I) lökéshárítót. A C villásrudat csuklósan kapcsoljuk az e tengelyágy hátulsó részéhez, hasonló módon kötjük össze a I) lökéshárító alsó végét a C villásrúddal, fölső végét pedig a nyeregtartórúddal. A C villásrúdnak a váz előrészével való összeköttetése lehetőleg a taposótengelyhez közel történjék, úgy hog,\ a hátulsó kerék és a taposótengely közti távolság annál jobban biztosítva legyen. E czélra gyakorlati tapasztalatok alapján az 5., 6., 7. ábrában rajzolt összekötési mód a legalkalmasabb. Ezen ábrák szerint a taposótengely <• ágyát két hátrafelé irányított, oldalt átfúrt f f nyúlvánnyal látjuk el. A hátsó kerék G villás rúdját képező csövek vagy rudak belső végeit E kerethez kapcsoljuk, mely F csuklófejből G G hátranyúló karokból és H összekötő részből áll. Az F csuklófejet /' nyúlványok számára g bevágásokkal látjuk el, s az / nyúlványok oldalfuratainak megfelőleg átfúrjuk úgy, hogy i hengerszöget e furatokon átdugva az E keret e tengelyágyhoz csuklószerűen kapcsolódjék. Fontos, hogy az E keret elfordulás alkalmával az F csuklófej ne az / hengerszöget forgassa el a csekély fölfekvési fölülettel f nyúlványokban, hanem maga az Fcsuklófej forduljon el az 1 hengerszögön, mivel