6733. lajstromszámú szabadalom • Újítások vasúti vagy közúti járműveken

— 2 -gásaiban nem vesz részt. A tengelyt az áll­ványon megerősített A tengelytartókban (ily mindegyik), egyenkint bekötött tengely szá­mára szolgáló S tartópár közvetítése által vezetjük. Ezen vezetés vagy szabad vagy kényszer­mozgású (1. és 2. ábrák). Az előbbi esetben az A tengelytartók az S tartónak oldalfala­zatai és a c ü vasak által képezett csator­nákban csúsznak, míg az utóbbi esetben az a ruganyos rudak kényszermozgású és egy­úttal ruganyos vezetést idézhetnek elő, mely rudak a tartót mindkét végén a jármű-áll­vánnyal kötik össze (lásd az 1. és 2. ábra jobb oldalát). Ily rudak vagy egyéb ruganyos a sza­bad vezetés számára is alkalmas — köze­gek elrendezése által a hosszirányban föl­lépő lökéseket enyhítjük; épp úgy foghatjuk föl a keresztlökéseket is a b rugók által, a mint ezt az 5. ábra példaképpen föltünteti. Az .S' nyeregtartók megkönnyítik az s csavarrúgóknak lemezrúgók helyett való alkalmazását, tartó rúgók gyanánt, a mi azonban az S tartónak csak lényegtelen megváltoztatásával lemezrúgóknak alkalma­zását, valamint magának a két rugónak össze­köttetését sem zárjaki, amint azt az t. áb­rának baloldala föltünteti. A tengelyeknek pályakanyarulatokban való sugárirányú beállítása czéljából az s spirál­rúgókat a cl forgó tányérokra is illeszthet­jük (6. ábra), miáltal azt érjük el. hogy az s rúgók az S tartók forgásában nem vehet­nek részt. Az S nyeregtartóknak megfelelő kikép­zése által fékműveknél (1. és 2. ábrák) az e féktuskókat a jármű alvázától függetlenül úgy függeszthetjük föl, hogy fölfüggesztési pontjaiknak helyzete a kerekekkel szemben nem módosúl, miáltal a fékezés művelete a rúgók mozgását nem korlátozza és a féknek holt mozgását csökkenti. A 7., 8. és 9. ábrák egy egyes kocsiten­gelynek. mint szabad irányító tengelynek elrendezését tüntetik föl. a leírt S nyereg­tartónak alkalmazásával. Ezen esetben az A tengelytartók teljesen mellőzhetők, a mikor ezeket a kocsi mindegyik oldala szá­mára a ruganyos 5, 6, 7 és 8 rudakkal he­lyettesítjük. Az 5, 6 rudak a kocsi alvázát az S tartóval kötik össze, míg a 7, 8 rudak ezen tartót a H harántrésznek végével kö­tik össze, mely a harántrész a tengely kö­zepe fölött elrendezett függélyes 10 forgási csap körül forgatható. Az 1, 2,14 és 15 rú­gók a 8, 7, 5 és 6 rudakhoz vannak toldva és az 1. és 2. ábráknak vagy bal vagy jobb oldalán föltüntetett alakkal bírhatnak. Ha egy kocsi a vágánynak egy kanyarulatába fut be, úgy a tegelyek sugárirányosan igyek­szenek beállni, a mikor is a jelen szerkezet folytán a két tengely ágyazásnak mindig az átlósan szemben fekvő 1 ill. 2 rugói teher­mentesíttetnek. illetve feszíttetnek meg a hossz- és harántirányú lökések egyensúlyo­zása czéljából. A kocsinak az egyes vágányra való jutásakor ezen rúgók a rendszert kö­zépállásába vezetik vissza. Azáltal, hogy az s rúgókat a d forgó tá­nyérokra illeszthetjük, meg van a kellő ru­rugékonyság, valamint más részről ezen ru­góknak csavarásra való igénybe vétele, mely hozzájárul a tengelyek középállásának vissza­foglalásához. midőn azok újra egyenes vágányra jutnak. A tengelyeknek egyenes vágányon való kigyószerű mozgásai a 7, 8 rudak és az 1, 2 rúgók által tétetnek hatálytalanokká, úgy hogy ezek nem okozhatnak harántirányú rázkódta fásokat, melyek különben beálla­j iának. A 7—9. ábrákban a ruganyos 7, és 8 ru­daknak különböző elrendezései vannak föl­tüntetve. A jobboldali elrendezés különösen fékmüves kocsik számára alkalmas, a meny­nyiben itt az 1. ábrabeli elrendezéshez ha­sonlóan a féktuskókat az S nyeregtartókra függeszthetjük. Egyes szerkezeti részeknek összekötése által két szomszédos és a leírt módon ágya­zott tengelynek együttes mozgását is érhet­jük el. Mozdonyok mellső tengelye számára a szerkezet a 10. és 11. ábrákban látható fo­ganatosításában a legegyszerűbb. Az L csapágysz -krény az B mozdony­tartó hézagolásán belül vízszintes és függé-

Next

/
Thumbnails
Contents