6643. lajstromszámú szabadalom • Újítások reguláris szegélyes árúk előállítására szolgáló kötőgépeken

— 4 23 behajlásánál le nem szorította (6. és 11. ábra). A mellső tű nyelvecskéje megfogja a szemet, mikor a 23x

csúcs még tovább húzza vissza a tűt. míg a hátulsó sornak tűi 22x

nél emelőik alól fölszabadulnak, hogy kissé előrehaladjanak; a 24 csúcs a mellső tűket hátrafelé tartó mozgásuknak végpontjáig visszatolja, hogy a szemet a tű végén levesse. A balra járásnál mindkét sínnek másik emelőcsoportjai mozgásba hozzák a tűket, míg az éppen leírt emelők hatáson kívül maradnak: a tűknek minden járatnál való elállítására és azoknak a megfelelő emelőkhöz való odafektetésére a 11, 12 kapcsolóemelők és a 2 vezetők szolgálnak, melyek közül az előbbiek minden ide-odajárásnál fölváltva hatnak a vezetőkre. így pl. a leírt járatkor ezen vezetők a 11* horony mentében haladnak és a tűk kitolása czéljából a 11 kapcsolóemelő által löketnek előre, a miután azok a 12 kapcsolóemelő hatáskörén kívül eső állásba vezettetnek vissza. A másik járatnál a később leírandó 55 váltósín belöki a vezetőket a 12x

horonyba, miáltal ezek a 12 kapcsolóemelő pályájába jutnak. Természetes, hogy a kapcsolóemelőknek és betéteknek, a hátsó emelőcsoportoknak egymást fölváltó hatásának biztosítására szolgáló ezen elrendezése más módon is foganatosítható. A mellső sín számára a két emelőcsoport a két forgatható 26 és 27 záró háromszöget fogja körül. Ha ezen két háromszög egyikét működtetjük, úgy az a másik emelőcsoport számára a görbe vonalú hornyot megnyitja, mely megnyitott horonyba a mellső sínnek középső 9 váltóemelője bevezeti a tűket. Ugyanezen hatás minden járat alkalmával áll be, a mennyiben a hátsó sínnek mellső emelőcsoportja a mellső sínnek második emelőcsoportjával, de még ezen csoport előtt dolgozik. A forgatható záró háromszögeket a 27a rúgók vezetik vissza a 26x

, 27x

ütköző peczkek által határolt normális helyzetükbe. A hasított 51 fonalvezető kart az 55 vezetéksínnen eltolható 54 szánnak 53 füleiben forgatható 52 tömb hordja 1., 1 a és 3 ábrák, mely vezetéksín a gépkeretnek végein lévő 56 állványokra van erősítve. A fonal áthúzatik az 57, 57x

füleken, míg a fonalvezető normális helyzetébe szoríttatik, hogy a fonalat a ruganyos, a fonalvezetőnek 59 hüvelyében eltolható és a forgatható 52 tömbnek 60 karjához nyomódó 58 peczek hatása alatt a hátsó tűkre vesse át. Hogy a tűsor végén tetszőleges számú tűket lehessen működésen kívül helyezni, a következőkben leírt eszközök vannak alkalmazva és a fonalvezető úgy van berendezve, hogy a működésbe jövő tűsor végén kikapcsoltatik és megállíttatik. Az 1. ábrában a dob jobbra mozog és a fonalvezető a hátsó tűkre visz át fonalat a működésbe hozott lánczhorgok előtt és a dobnak jobb oldala felé, a mikor is a fonalvezető 62 ütközőjére fekvő ruganyos 61 peczek által mozgattatik a dobkupakon (la., 3. és i. ábrák). Ezen ütköző visszamegy, ha a második 72 ütközőnek 63x

görgője a 65 kikapcsoló résznek 64 lejtős fölületére fekszik, mely kikapcsoló rész minden tetszőleges ponton a 66 állítócsavarral rögzíthető (1. ábra). Mindkét ütköző a 74 illetőleg a 75 fogazással van ellátva, melybe a 73 fogaskeréknyúl be, úgy hogy az egyik ütköző a másikat ezen fogaskerék segélyével mozgatja. A 62 ütköző ezáltal a 61 ruganyos peczeknek pályájából visszahúzatik és a fonalvezető a kiváltó résznek 67 kiugrásába ütköző görgő által megállíttatik. A dob tovább mozog a fonalvezető mellett, mölyet a dob kifelé lendít, hogy a kifelé fordított lánczhorgoknak szabad utat hagyjon. A kilendítést a dobkupakon elrendezett 68 lécz eszközli, mely V-alakú bevágással bír, mely a lécznek a fonalvezető előtt való elhaladásakor ennek 69 fogára nyomódik (1. és 3. ábrák) és ezáltal a fonalvezetőt a dobtól eltávolítja, míg a lécznek 70 egyenes része a fonalvezetőt ezen helyzetében megtartja, hogy végre a 68 lécznek 71 végéről lecsappanjék. A dobtól baloldalt egy második V-alakú bevágás van alkalmazva, melybe az emlí-