6614. lajstromszámú szabadalom • Újítások ivóvíz előállítására szolgáló desztilláló készülékeken

- 3 — esetben a nyomásredukcziós készülék az / forraló edényre van alkalmazva és a már munkakiféjtett gőz. mely a desztiHáláshoz használtatik, közvetlenül az utóbbiba lép be. Miután a tápvíz a 9. 10, 11 előmelegitőből kilép, hőmérséklete az / forraló edényben uralkodó forrási hőmérséklethez lehetőleg közel áll. A tápvizet a 38 cső segélyével vezetjük be az 1 forraló edénybe. Az el nem párolgott víz a 39 csövön keresztül megy a 2 forraló edénybe, honnan a 40 cső azt a 3 forvalóedénybe vezeti. A 3 forraló edény fenekéről egy szívószivattyú segélyével távolítjuk el a vizet. A 3. ábra a kisegítő gépek fáradt gőzének hasznosítására szolgáló gőzvezető cső szerkezetet tűnteti föl. Az említett gőz a 41 gyűjtőbe kerül, mely a 42 cső segélyével közlekedik a kisegítő gép kondenzátorjaival. A 41 és 42 csövek között egy 43 szabályozó szerkezet van alkalmazva, mely a 41 csőben levő gőznyomásnak bizonyos maximum túlhaladását nem engedi meg. Ezen nyomást egyrészt a forraló helyes működése, másrészt pedig ama körülmény határozza meg. hogy a kisegítő gépek hengereiben csak csekély ellennyomásnak szabad lennie. A 44 cső a 41 cső gőzét az előmelegítő 11 szakaszába vezeti, honnan az a 37 csövön át az első forraló edénybe áramlik. Ha a tápvíznek magasabb hőmérsékletre való fölmelegítése czéljából az előmelegítőbe friss gőzt vezetünk. akkor a 36 nyomásredukáló készülék az / forraló edényre van alkalmazva s a gőz 37 csövön keresztül jut az előbbibe; a 44 cső direkt az 1 forralóedénybe torkol. A szivattyú hajtásához alkalmazott mótor 45 fáradtgőzkibocsátó csöve a 44 csővel van összekötve; a mótor fáradt gőze a kisegítőgépek fáradt gőzével keveredik. Megtörténhetik, hogy a munkát végző kisegítő gépek nem szolgáltatják a készülék üzeméhez vagy a kivánt munkamennyiséghez szükséges gőzmennyiséget. Hogy ezen esetleg bekövetkezhető körülménynek elejét vegyük, az előmelegítő // szakaszát egy kazán vagy egy többszörös kompoundgép reciverjének csövével kötjük össze. Ezen gőz a 35 csőből jön. keresztül megy a 3(1 nyomásredukáló készüléken, mely utóbbi csak akkor nyílik, ha a 41 csőben a gőz nyomása valamivel azon határ alá sülyed. mely nyomáshatárra a 43 szelep be.van állítva. Ily módon a fűtőgőzt az 1 forraló edényben a gyakorlatilag czélszerü állandó feszültségen, azaz oly feszültségen tarthatjuk, melynek magassága azon határok között fekszik, melyekre a 36 nyomásredukáló készülék és a 43 szabályozó szelep van beállítva. Ha a forralót egy külön gőzfejlesztővel akarjuk kapcsolni, akkor utóbbit ugyanavval a vízzel tápláljuk és pedig a következő módon: 1. Az első forraló edény fütőgőzétől lecsapódott vizet, miután az előmelegítő 10 szakaszából kilépett, egy szivattyú segélyével a gőzfejlesztőbe visszük. A gőzfejlesztő tápvíz veszteségét időközönként édes vízzel pótoljuk, mely magában a forralóban állíttatik elő. 2. A 4.. 5. és 6. ábra egy más elrendezést mutat, melynél a szivattyú nélkülözhető. Az 1 forraló a 46 gőzfejlesztő fölé van állítva. A gőzfejlesztő tetszőleges szerkezetű lehet (a rajz egy Belleville-generátort mutat), éppen így a forraló is tetszőleges módon lehet berendezve és álló vagy fekvő helyzetben alkalmazható. A generátorban eszközölt gőzfejlesztés a forralóba bevezetett gőz feszültségét szabályozza. A 46 generátorban fejlesztett gőz a 35 csövön keresztül direkt lép be az 1 forraló fűtőkamrájába: a gőz lecsapódásából keletkező víz a 331

33 csövön át ismét a generátorba jut. A víz veszteségeket időközönként egy kézi szivattyúval pótoljuk. A 4.. 5. és (i. ábrában található jelölések ugyanazt jelentik, mint az 1.. 2. és 3. ábrában használt jelölések. A 4., 5. és 6. ábrában előtüntetett elrendezés egy oly egyszerűsítést ábrázol, mely megemlítésre méltó A tápvíz-előmelegítő a kondenzátor után következik és csak két i szakaszból áll. Az előmelegítő 9 szakasza | mindig a bepárologtatott víz által melegít-