6614. lajstromszámú szabadalom • Újítások ivóvíz előállítására szolgáló desztilláló készülékeken
4 — tetik. A 10 szakaszban az előmelegítés az 1 forraló gőzének egy része által eszközöltetik, mely a forraló 4 szakaszából a 47csövön átlép ki. Ezen gőz kondenzácziójából származó víz a 23 csövön keresztül fut a 2 forraló fűtókamrájába, mely azonkívül még a 241 24 cső segélyével nyeri az 1 forralóban fejlesztett gőzt. Ezen előmelegítés az 1.. 2. és 3. ábrában előtüntetett elrendezés által elért előmelegítést pótolja, mely az 1 forraló levezetése által álUelő. A friss gőzzel eszközölt előmelegítés megtartható, de el is hagyható. Úgy a 4., 5. és H. ábrában előtüntetett, mint az 1.. 2. és 3. ábrában ábrázolt berendezésnél a hűtő készülék, kondenzátor és előmelegítő vízszintesen is elhelyezhető. A forraló működésének magyarázata nem szükséges, a mennyiben az eléggé ismeretes. A forraló üzeméhez használandó gőz háromféle lehet: 1. Direkt egy kazánból jövő gőz. mely munkát még nem végzett. 2. Egy többszörös kompoundgép reeiverjéből jövő gőz. mely már végzett munkát. 3. Gépek fáradt gőze, mely az összes benne rendelkezésre álló munkát leadta. Utóbbi gőzök használata gazdasági szempontból a legelőnyösebb. Ez által a gőz összes szabad melegét használjuk ki. melyet máskülönben a kondenzátor vagy a levegő venne föl. Ily gőzök nagy hajókon mindig tekintélyes mennyiségben állanak rendelkezésre, hol nagy számú kisegítő gép, így pld. villamos világítás, emelők, szivattyúk, szellőztetök hajtására stb. szolgáló gépek működnek állandóan. Egy forraló jó működése a készülék két végén uralkodó nyomás szabályszerűségétől függ. A kiömlési végeken a. nyomásszabályszerűségét egy légszivattyú biztosítja, mely azonkívül a kondenzátort is önállóvá teszi. A beömlési helyeken a nyomás szabályszerűségét a kibocsátó szelep és nyomásredukáló készülék kombináeziójávai érjük el. A kibocsátó szelep akkor jő működésbe, ha felesleges mennyiségű fáradt gőz van jelen. A nyomásredukáló készülék akkor ! működik, ha a gőznek első vagy második ' neme lép be a készülékbe és a fáradt gőz mennyisége nem elegendő. A második és harmadik forralóban igen csekély különbség van a fűtőgőz és az elpárologtatandó víz hőmérsékletei között, mert előbbi az utóbbiból származik, ez azonban nem áll az 1 forralom nézve, ha a víz nem jut beléje kellőleg előmelegített állapotban. Ezen körülmény teszi szükségessé a fűtőgőzők nyomásának emelését. Az előbb leírt berendezéseknél a tápvíz magas hőmérséklettel fölruházva jut az 1 fonaléba, mely hőmérséklet a fűtőgőzök hőmérsékletéhez igen közel áll s így a f orral ón átmenő vízbe csak a párolgási meleget kell bevezetni. A fűtőgőz tehát hidegebb állapotban vezethető be, mint abban az esetben, midőn a tápvíz nincsen kellőképen előmelegítve és így a forraló edény falain a szén lerakodása elkerülhető. Ha a forralóhoz egy légszivattyút kapcsolunk. akkor előbbi önállóvá válik és alacsony nyomásnál a víz elragadását megakadályozza. A 3 forralóban a bepárolgási nyomásnak leszállítása a 2 és / forraló edényben az uralkodó nyomásnak leszállítását vonja maga után és adott kezdeti és véghőmérséklet különbségnél az első forralóban a fűtőgőz nyomását is alább szállítja. A hőmérsékletnek annyira fontos leszállítása egy külön kondenzátor és légszivattyú elrendezésének és a tápvíznek az 1 forraló edénybe való bevezetése előtt eszközölt előmelegítésének következménye. A készülék helyes üzeméhez elegendő a gőz lecsapódása által keletkező víz kibocsátó csapjainak nyílásait egyszer s mindenkorra megfelelően szabályozni, mivel a nyomás a készülék mindkét végén állandó. Az első forralóban a fűtőgőz nyomásának és hőmérsékletének leszállítása olymértékű. hogy ezen forralóban elegendő alacsony hőmérsékletű gőzt legyen képes előállítani, hogy tengervíz bepárologtatása esetén kalciumszulfát lerakodás ne álljon be. Ha, a szivattyú hajtására szolgáló motor bizonyos sebességgel mozgásba jött, akkor ezen sebesség észrevehető változások nélkül
