6517. lajstromszámú szabadalom • Világítási rendszer acetylen vagy egyéb nagy széntartalmú gázok alkalmazásával
automatikus szabályozással való készítése vízgőznek calciumcarbidra való hatása által, a 2. ábrán a hidrogén vagy szénoxidnak automatikus szabályozással való szétosztása látható. A 3. ábra egy teljes berendezés vázlatát tünteti föl, oly állásban, midőn az aeetylen és hidrogén keverése közös gáztartóban történik. A 4. ábra a 3. ábra fölülnézete. Az 5. és 6. ábrák az ezen világításrendszernél czélszerűknek bizonyult égőket tüntetik föl. Visszatérve az 1. ábrához, látjuk, hogy a vízgőz az a csövön át az ü alakú A burával összekötött a1 hengerbe jut, innen a gázkészítőbe megy, vagy az elzárt B tartányba, melyben calciumcarbiddal megtöltött, lyukakkal ellátott fíl kosár van fölfüggesztve. A vízgőznek a calciumcarbidra való hatása által acetylengáz képződik, mely a fölös vízgőzzel a C kamrába ömlik, hol a vízgőz megsűrűsödik, az acetylengáz pedig a G gáztartóba jut. honnan a g vezetékcsőbe megy. Azon arányban, a mint az acetylengáz képződik, a gáztartóban a H bura is emelkedik, míg h keresztrúdba ütközve, hl rúgókra hatást gyakorol; miután a gáztartóban és így az egész készülékben a nyomás mindinkább nagyobbodik s az F1 dugattyúval összekötött F úszó az A burában lejebb szállván. F1 dugattyúval a vízgőz további beömlését megakadályozza és a gázfejlesztést megszünteti. Mihelyt a nyomás csökken, az A bura másik részében levő folyadék, mely eddig emelkedett, az F úszót és F1 dugattyút előbbi helyzetébe visszatolja, miáltal a gőzbeömlés újból megindul. A 2. ábrában a hidrogén l> csövön keresztül A1 készülékbe, innen Gl gáztartóba megy. A nyomás szabályozása ép oly módon történik, mint az acetylengáz fejlesztésénél. Hogy az acetylengázt a hidrogénnel közvetlenül keverhessük, a 3. ábrán föltüntetett készüléket használjuk. Az aeetylen és hidrogén a készülékből szétválasztva jön ki és pedig az alábbiakban ismertetett It nyomás szabályozóval ellátott és egymással összeköttetésben levő k és / csöveken át a megfelelő és közös gerendára 2 — szerelt J. JL mérőkészülékbe, innen pedig a K csövön keresztül L osztóhengerbe jut (-!•. ábra). Az elvezetés azon mennyiségben történik, a mint azt a J. Jl készülék méretei megengedik s így a gázok viszonyát tetszés szerint szabályozhatjuk, a szerint, a mint a •/vagy JL mérőkészüléknek engedünk nagyobb sebességet. A keverék t csövön Q gáztartóba megy. bevezetése egy igen egyszerű szerkezet által történik, mely a következő: L hengerben (3. ábra) mozgó mL rúddal, n hajtóí'úddal ellátott m dugattyú, p emeltyűvel o szilárd pontban van rögzítve és wl második hajtórúd által S függélyes rúddal van összekötve, mely utóbbi két helyen van vezetve, alsó vége pedig könyökszemen van meghajlítva, úgy hogy a fölülről lefelé mozgó q gáztartó bura mozgását követheti. Ha a q bura a legalsó ponton áll. akkor m dugattyú a henger legfelső részében vau, így tehát a gázkeverék a gáztartóba behatol és a burát fölemeli. Ha a burát a gázkeverék a legmagasabb pontig emelte, akkor ez p rúdnak p1 nyúlványába ütközik, minek következtében a dugattyú lenyomódik. K cső elzáródik s a keverék beömlése megszűnik. A szerkezet mindaddig ezen helyzetben marad, míg a bura a legalsó pontra száll, mikor is az alsó végével S rúd könyökhajtását lenyomva, a dugattyút újból fölemeli s így a gázkeverék betódulásának utat nyit. Természetes, hogy ezen szerkezetűé a gáztartó megtöltése — a nélkül, hogy a keverék viszonya változást szenvedne — akkor is lehetséges, midőn a gáz T csövön a világító vagy hevítő készülékbe távozik, minthogy a keverés a gáztartóba való vezetés előtt megtörtént. A k és h bevezetőcsövek közé iktatott lí nyomás-szabályozó egy légmentes kamrából áll, mely egy mozgó fal által két részre van osztva, ezen falat, (mint a mellékelt rajz mutatja) r dugattyú vagy hártya képezi. A szabályozó egy vastag U alakú, részben vízzel megtöltött cső is lehet. A kamara köbtartalma a gázfejlesztő készülékéhez oly arányban áll, hogy a nyomás-különbségek,
