6517. lajstromszámú szabadalom • Világítási rendszer acetylen vagy egyéb nagy széntartalmú gázok alkalmazásával
— 3 — melyek különben soha sem nagyok, az elválasztó fal mozgása által kiegyenlítetnek. Ha ugyanis nyomáscsökkenés állna be, akkor ez csak a vezetőkészűlék hibájától eredhet, hogy pedig ez elő ne forduljon, elektromos vészjelzőt vagy egyébb önműködő megáll ító-készűléket alkalmazunk. Hogy ezen gázkeveréket világítási czélokra használhassuk, minden eddig ismeretes égőt alkalmazhatunk, de az 5. és fi. ábrán föltüntetett égőkkel a legjobb eredményt lehet elérni, minthogy a gázok keveredési viszonyát egyszerűen csapok segélyével szabályozhatjuk. Ezen égők szerkezete a következő: v függélyes fallal két részre osztott M hengerben N zsirkődarab van elhelyezve; a henger egyik szakaszába az acetylen-vezető x cső, másikba a hydrogénvezető y cső torkol. Ezen gázok a z z1 csatornákra merőleges lángot adnak, miután meggyújtva egymással egyesülnek, z és z1 csatornák között az .V zsirkőben egy kis e2 mélyedés van, mely a gázok tökéletes keveredését és a láng egyenletességét előmozdítja. A láng szabályozására szolgál első sorban az átmérő, továbbá a z z1 csatornák helyzetének változtatása, másodsorban pedig a gáznyomás is szabályozható és nem szükséges, hogy az mindkét csőben egyenlő legyen, minthogy ezen esetben a gázok különböző tartókból jönnek. Ezen rendszer abban az esetben használható, ha az aeetylen elégése tökéletes, míg a pótgázt (nitrogén, szénsavgáz) külön helyen vezetjük oda. Ezen gázvegyület keverési viszonya a czélnak megfelelően és a használt anyagok szerint változtatható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás acetylent vagy egyéb légnemű szénhidrogént könnyen égő gázokkal (hydrogen, szénoxyd stb.) vagy gázvegyületekkel keverni, a czélból, hogy az acetylent. illetve szénhydrogent könnyebbé, illetve tökéletesebben eléghetővé tegyük, jellemezve az által, hogy az acetylengázt és hydrogént vagy egyéb könnyen égő gázt külön A és ^l1 tartányban állítjuk elő és vagy elkülönítve vezetjük az égés helyére. hol azután egyesülnek, vagy pedig egy közös k csőben keverjük s innen a gazometerbe vezetjük. 2. Készülék az 1. igénypontban említett eljárás foganatosítására, jellemezve az egymástól külön álló két gazometer által (1. ábrán G és 2. ábrán Gl ). melyek a keverendő gázok fölvételére szolgálnak és közülük egyik G az acetylengázkészűlékkel, másik G1 a hydrogenfejlesztő készülékkel van összekötve ; továbbá az ezekben alkalmazott F F1 , illetőleg A1 úszók által, melyeknek F1 dugattyúja a vízgőz- illetőleg hydrogennek az a. illetőleg b csövön való beömlését a nyomás nagyfokú emelkedésekor elzárja. 3. A 2. igénypontban védett készüléknél keverő készülék alkalmazása, melynek segélyével a gázok bármely arányban keverhetők, jellemezve az ü alakú le cső által, melynek mindkét ága a J ./' mérőkészülékekkel van összekötve, melyeken át a keverendő gázok (aeetylen és hydrogen, illetőleg szénoxyd stb.) külön vezettetnek be és a k csőben összevegyülvén. Q gazometerbe jutnak, q burát fölemelik s az n, o, p. n1 . m1 emeltyűszerkezetet működésbe hozzák, mire az ezzel összekötött m dugattyú a gázbeömlést elzárja. 4. Az 1—3. igény szerint előállított aeetylen vagy egyéb szénhydrogén keverékek gazdaságos és teljes elégésére szolgáló égő (5.. fi. ábra), jellemezve az által, hogy az égőtestben elhelyezett, egymástól elkülönített s egy bizonyos szög alatt végződő két z z1 csatornán, melyeknek x y csövei az aeetylen- illetőleg hydrogen- vagy szénoxyd-tartánnyal vannak összekötve a gázok a csatorna végéig elkülönítve vezettetnek és csak az égés pontjánál egyesülnek. (1 rajzlap melléklettől.) l'ulias részvénytársaság nyomdája Budapesten
