6456. lajstromszámú szabadalom • A kerékabroncs veloczipédek vagy más járművek részére

Megjelent 1896. évi deczember hó 7-én. SZABADALMI LEÍRÁS 6456. szám. ‘ XX/o. OSZTÁLY. BAGÓT CHARLES FITZROY ALEXANDER HALLIFAX MAGÁNZÓ LONDONBAN. Szabadalmaztatott 1808 janiae hó 19-ótől kezdve. Eme találmány veloczipédek és más jár­művek abrinesaira vonatkozik, és abban áll, hogy azok rugalmassága belliiről kifelé fogy tehát aránylag igen keskeny futófölület használatát engedi meg. A külső merev­réteg meggátolja, hogy az abrincs nagyobi) mértékben behajoljon, ennek következtében a súrlódás a talaj és az abrincs között csökken, a gép sebessége pedig azonos erő­­fogyasztás mellett jóval nagyobbá lesz. A ke­­rékabrincs fölülete azonkívül aránylag kemény, és eléggé sima. ezért a fék egye­netlenségekbe nem akad ős az abrincs nem kopik egy könnyen el, mi ismét nagyobb sebességgel való járást tesz lehetővé. A csatolt rajzlap 1. ábráján egy ily nb­­rincs keresztmetszete, a 2. ábrán az abrincs­­palást egy darabjának lefejtése látható. A 3. ábra a fékpofának az abrincsra gya­korolt hatását mutatja be. A B gummiköpeny, mely a belső c lég­­ubrincsot fogja körül, közepén aránylag keskeny, gyöngén domború b futófelülettel bír és ezen a helyen, —• mint a futófölület­­tel szomszédos részein is, -- vulkánozással oly módon van keményítve, hogy a rugal­massága kívülről befelé csökkenjen. A vulkánozás legczélszerúbben oly módon végezhető, hogy az illető részt egyes külön­böző keménységű rétegekből készítjük, a rétegek elrendezése pedig olyan, hogy a legbelső a legrugalmasabb és hogy a rugal­masság kifelé csökken, míg a legkülső réteg oly kemény, a mily kemény a gummi egyáltalában lehet anélkül, hogy töredezne vagy repedezne. Az egyes rétegek össze­kötése után az egész palástot újból vulká­­nozznk. Az 1. és 2. ábrán a középső palástrész összetétele van föltüntetve, a. vonalak, me­lyek vastagsága befelé csökken, a fogyó keménységű-rétegeket jelzik. A futófölület és az evvel szomszédos részeket képező fölület görbületi sugara (3. ábra x=y) kisebb mint az abrincs többi részéé, középpontja nincs az abrincs tenge­lyében, úgy hogy az x—y rész két oldalán bordaalakú ó3 kiemelkedés keletkezik. Eme b% bordák a futófölület terhélésénél a nyomást fölveszik és azonkívül még arra is szolgálnak, hogy a jármű oldalirányú elcsúszását meggátolják. A b futófölületen még két, a kerék egész kerületén végig futó b1 barázda van, melyek lényegükben (de kisebb mértékben) ugyan­azt a hatást gyakorolják, műit a 6* bordák.

Next

/
Thumbnails
Contents