6317. lajstromszámú szabadalom • Rőzseponyva

Megjelent 1896. évi november lió 30-án. MAGY. KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEI RAS 6317. szám. XV/e. OSZTÁLY. Sodronnyal szó'tt rőzseponyvák. deutsch emil és lipót építési vállalkozók szegeden. Szabadalmaztatott 1896 április hó 7-étől kezdve Az általunk föltalált rőzseponyvák készítése a következő: mindenekelőtt a munkaasztalt főidbe levert vagy másképen leerősített karókra vízszintesen, vagy ha a rőzseponyva készítése úgy kívánja, több-kevesebb lejtőséggel, deszkából, vagy kis gerendákból, avagy léczekből állítjuk elő. Az ilyen munkaasztal több egyforma magas padból áll. A munkaasztalnak olyannak kell lennie, hogy arra a rőzsét könnyen fölrakhassuk, és hogy azon a sodronnyal való szövést akadály nélkül eszközölhessük. Egy ilyen munkaasztal berendezése kitűnik az ezen leíráshoz tartozó rajz 1-ső és 2-ik ábrájából. Az 1-ső ábra a munkaasztalt fölülről nézve, a 2-ik ábra a munkaasztal keresztmetszetét ábrázolja. Mind a két ábrában a padoknak deszkája c—c, a padoknak lábait képező karók d—d betűvel vannak jelölve. Ha nem tömött, hanem ritka ponyvát akarunk készíteni, akkor az asztalt képező padok egy részét minden másodikat vagy többet is — czélszerű, deszka helyett léczből, dorongfából készíteni, hogy a sodronyt könnyebben kezelhessük. Ha pedig az követeltetik, hogy a ponyva mindenütt az előírt szélesre készüljön, akkor a legszélsőbb padokat peremmel látjuk el. A kész munkaasztalra a rőzseszálakat (galyakat. kisebb fákat, csemetéket) f szétterítve fölrakatjuk, és pedig olyan sűrűen és olyan vastagon, a milyenre azt a készítendő ponyva kívánja. Azután a ponyva rendeltetése szerint erősebb vagy vékonyabb sodronnyal b (1., 2., 3. ábra) ritkábban vagy sűrűbben az egyes rőzseszálakat, csomónkint vagy egyenkint összefűzetjük. Az 1., 2., 3-ik ábrában a tömött rőzseponyva van bemutatva, még pedig az 1-ső ábrában az asztalon készülő ponyva felülről nézve, a 2 ik ábrában a rőzseponyva keresztmetszete, a 3-ik ábrában a ponyvából egy kis részletdarab nagyobb mértékben. A 4-ik, 5., 6., 7. ábrák az egyes rőzseszálakból készített ponyva-részletdarabokat ábrázolnak. Ha sűrű, tömött ponyvákra van szükségünk. akkor a szövősodronyt szorosan megkell feszíttetnünk. Hogy az egyes rőzseszálak a sodrony megfeszítése által össze ne tolódjanak és hogy ennek következtében a ponyva az óhajtottnál vastagabbra ne üssön ki, czélszerű a szövést először egy bizonyos hosszban lazán elkészíteni és a sodronyt csak azután feszíteni meg. Ilyenkor tanácsos a rőzseszálakat szövésközben deszkával vagy gerendával össze is nyomni. A sűrű ponyváknál mindenütt egyenlő