6317. lajstromszámú szabadalom • Rőzseponyva

— 2 -erősséget és mindenütt arányos tömöttséget a szövés megfelelő beosztása és a rőzseszálak megfelelő elhelyezése által érhetünk el. A sodronyszálak egyes öltéseit ugyanis ilyenkor lehető egyformákra és oly módon készítjük, hogy a szomszédos sodronyszálak egymásutáni öltései a ponyva szélessége irányában ne ugyanazon rőzseszálak mentére essenek, hanem egymással váltakozva, más és más rőzseszál mellett kereszteződjenek, a mint az a rajzlapon, a 3-ik ábrában látható, a hol a tömött rőzseponyvának egy része nagyobb mértékben van fölrajzolva. Az egyes rőzseszálakat pedig, a mondott czélból akként kell a ponyvába leraknunk, hogy a rőzseszálak seprős (vékony galyas) végei mellé, más szálak töves (erősebb) végei jussanak, a mint ezt a rajzlapon, az 1-ső ábra jobboldali részére rajzolt és f—f betűvel jelölt rőzseszálak mutatják. A sodronnyal való szövést — a ponyva rendeltetése szerint — lehet egy vagy két szoros, vékonyabb vagy vastagabb sodronynyal ritkábbra vagy sűrűbbre készíteni. Közönséges czélokra legmegfelelőbb a 2 2 milliméteres vastag, lágyított sodrony 60 — 80 ctn.-es sortávolsággal kétoldalosan, úgy mint azt a rajzlap 1-ső és 2-ik, illetve 3-ik ábrája mutatja. Ha ritka szövésű ponyvára van szükségünk, akkor a sodronyfonalak egyes öltései közé két-három vagy csupán egyetlen-egy szál rőzsét vagy fát igtatunk be. sőt ha nagyon is ritka ponyvát akarunk készíteni, akkor a sodronykötések között még szabad közöket, hézagokat is hagyunk, úgymint a 4. és 6-ik ábra mutatja. Ha pedig a rőzseszálak rögzítése is fontos. akkor a sodrony közé befont rőzseszálak után a sodronnyal hurkot vetünk, vagj pedig a szövősodrony összecsavarításával rögzítjük az egyes rőzseszálakat-Lásd a rajzlapon 4., 5., 6. és 7. számmal jelölt ábrákat, a hol az 5-ik és 7-ik ábrában a keresztmetszetek a rögzítés módját világosan előtüntetik. A 4. és 5-ik ábra szerinti ponyvában az egyik sodrony m vastagabb, a másik, l vékonyabb, a 6. és 7-ik ábrában mindkét sodrony n n egyforma vastag. A 4. és 5-ik ábrában a rőzseszálak f f a vékonyabb l sodronnyal vetett hurokkal, a 6. és 7-ik ábrában a sodronyszálak n n összecsavarításával vannak helyeikre kötve. Ha továbbá a rőzseponyvákat még bizonyos irányban merevíteni, vagy azoknak valamely alakot is biztosítani akarunk, akkor a rőzseponyvához helyenként vagy mindenütt erősebb (4—5 milliméter vagy még vastagabb sodronyt használunk, illetve a rőzseponyva szálai közé erősebb ágakat, fákat vagy más megfelelő merevítő alkatrészeket köttetünk. így például a rajzlapon, a 4. és 5-ik ábrán a hosszirányú merevítés czéljaira az m m betűvel jelölt vastagabb sodrony van alkalmazva, a melyekhez az f f rőzseszálak az 1 l betűvel jelölt vékonyabb sodronnyal vannak hozzáerősítve. SZABADALMI IGÉNY. Sodronnyal szőtt rőzseponyva, jellemezve azáltal, hogy az egyes f f rőzseszálak, ágak, kisebb fák, csemeték stb.) egy munkaasztalon (1. és 2: ábra) vagy egyszerűen kézben tartva b b sodronnyal köttetnek össze, és pedig tömött ponyva készítésénél a rőzseszálak megfelelő vastag rétegben szövetnek össze a b b sodronnyal (1., 2. és 3-ik ábra), ritka ponyva készítésénél pedig vékony, laza rétegben, vagy pedig úgy, hogy az egyes f f rőzseszálak külön-külön foglaltatnak a sodronyok közé (<-.. 5.. 6. és 7-ik ábra), mely eljárásnál soronként, vagy csak egy, vagy mindkét oldalon vezetett sodrony használható, melyek közül az egyik vastagabb m sodrony a ponyva merevítésére. a vékonyabb 1 sodrony pedig az egyes f rőzseszálak. a vastagabb sodronyhoz való megerősítésére szolgál. Egyforma vastag ponyva előállításánál az f f rőzseszálak úgy rendeztetnek el, hogy az egyes szálak vastag és seprős végei váltakozva kerüljenek egymás mellé (1. ábra). (1 rajzlap melléklettol.) Pallas részvénytár aság nyomdája Budapesten.