6158. lajstromszámú szabadalom • Benzinmótorral hajtott veloczipéd
vét helyettesíti és így a tartány megerősítésére szolgáló más mótorveloczipédeken alkalmazott külön keretszerkezetet fölöslegessé teszi. A többé kevésbbé vízszintes helyzettel ezenfölül még más oknál fogva is bir. Ezen helyzetnél tudniillik, állótartányokkal ellentétben, a benzin fölszíne nagyobb és nem sülyedhet olyan mélyen a gázkeverék szelepének szívócsőnyílásától. Minthogy a benzingőzök a levegőnél nehezebbek, ezen körülmény az egyenletes elpárolgás tekintetében nagy előnyt biztosit. Mivel azonban a gyors járású mótor a benzingőzöket. melyek az aránylag kis terjedelmű tartányban keletkeznek, gyorsan fölhasználja, az elpárolgási fölületnek további nagyobbitása azáltal van elérve, hogy a k keverőtér fenekén egy l hengeralakú sodronyhálóból készült kosár van megerősítve, ezen kosárra egy csőalakú bél van húzva, mely a tartány hátsó végéig nyúlik. A mótor fölszívása közetkeztében m szelepen át beáramló levegő kénytelen a bél mentén haladni és a rajta tapadó benzin gyors elpárolgását előidézni, innen a gázok fölfelé a k keverőtérbe jutnak, melyben az n szelepen belépő friss levegővel keverednek. Ezen keverőtérből a C tartányon keresztül de ettől elkülönítve az 0 szívócső, a mótor p p1 szívószelepeihez vezet, melyek önműködően dolgoznak. A mótor négyes ütemben működik; mialatt az egyik dugattyú az elégetett gázokat a kipuffogó szelepen kinyomja, a másik a beszívott gázokat sűríti. A q q1 rugalmas kipuffogó szelepek az r r1 billentyűk által, melyek az s rúdon állíthatóan vannak megerősítve, fölváltva fölszabadíttatnak és záratnak. Az s rúdnak mozgatását a t fogaskerékhez erősített központhagyó tárcsa által mozgatott s1 rúd végzi, a t fogaskerék, mely egy csap körül forog a mótor tengelyén ülő u fogaskerék által hajtatik. A q q1 kipuffogó szelepekből a v Í;1 csövek ágaznak ki, melyek az i1 állványcsőbe w-nél torkolnak. (3. ábra). Utóbbi alsó részén szitaszerüen van átlyukasztva, hogy a kipuffogás okozta hangot mérsékelje. Ezen csövek vagy közvetlenül az állványcsőhöz vezethetők, vagy mint a rajzon látható az egyik v a benzintartány alá van vezetve, hogy ennek előmelegítésére szolgáljon. A D sínek között, melyek a benzintartányt hordják és a nyeregcső helyett vannak alkalmazva egy E kenőkészülék, és egy villamfejlesztő, jelen esetben egy delejes induktor F van elhelyezve. Előbbi mindkét hengert alkalmas csővezeték segélyével (mely a rajzon nincs föltüntetve) önműködőlég kenőanyaggal látja el, úgy hogy a mótor tengelye által van befolyásolva. Az F delejes induktor a heugerekben a gázkeverék gyújtását idézi elő, hova a villamáram egyrészt a gép fémalkatrészein, másrészt egy szigetelt és rejtett sodronyon vezettetik. Az áramkörbe egy kontaktus oly módon vau beiktatva, hogy az áram egy legkönnyebben hozzáférhető helyen, egy nyomás által zárható vagy megszakítható. Ezt azáltal érjük el, hogy az x áramkapcsot az y fékemeltyüre alkalmazzuk (4. ábra.), úgy hogy ennek könnyű meghúzása által az áram rögtön megszakad és így a gyújtás minden pillanatban megszüntethető. A benzintartánynak és a kenőkészüléknek kellő megtöltése után, mely 12—15 órai menetre elegendő, a gép, melynek egyes finomabb alkatrészei védőszerkezetekkel por- és időjárás ellen meg vannak védve, üzemképessé van téve. Az elinduláshoz 2—3 lépésnyi iram elegendő, miáltal a mótor meg van indítva. Az iram által a hátsó kerék közvetítésével a mótor fő tengelye forgásba jön, úgy hogy a Z Z1 dugattyú a rajzban föltüntetett hátsó holtponttól a mellső holtpontig mozgattatnak. Ezáltal a Z dugattyú mögött gáz szívódik be, mely a dugattyúnak erre következő visszameneténél sűríttetik, és a hátsó holtpontban egy tetszésszerinti szerkezetű emeltyű behatása következtében ezen pillanatban átugró villamszikra segélyével meggyujtatik. A következő robbanás a dugattyúkat ismét előre löki, miközben a Zx dugattyú fog gázt beszívni, hogy visszameneténél sűrítse, mialatt a Z dugattyú az elégett gázokat a kipuffogó szelepen át kinyomja. E mellett a fő tengely a vezérművet mozgatja, mely fölváltva a q q1 kipuffogó sze-
