6151. lajstromszámú szabadalom • Meleg levegőmótor és gőzgenerátor kombinácziója
— 2 — gelye által mozgattatnak. Az s, »' szelepfölfekvésektől eredő c\ c2 csatornák (1. és 2. ábra) a gőzbebocsátó térből a hengerbe és az n, n1 kibocsátócsatornák, a kibocsátószelepeken kívül a szabadba vezetnek. A v, v1 bebocsátószelepek orsói a v2 , v3 kibocsátószelepeken és azok orsóin mennek át. Az utóbb megemlített orsók, a kibocsátószeleporsók tömítésére szolgáló tömítőszelenczéket tartalmazzák, amint az a rajzból látható. A 4. ábra a v1 , v2 ki- és bebocsájtószelep szabályozó berendezésének sematikus képe, p, p1 emelőkarok, melyek a generátorra csavarolt p2 darabba czentrikusan vannak befogva és a í1 csuklók segélyével a rajzlapon föl nem tüntetett, a generátor alsó fenekén levő két emelő kar egyikével öszszekötve. A t és í1 csuklók és a v1 , v3 kibocsájtó szelepekhez tartozó emelőkarok kapcsolási pontja két a géptengelyre ékelt (a rajzlapon föl nem tüntetett) exczenterrel van kapcsolva f és f1 rúgók, melyeknek az a czéljuk, hogy a szelepeket fölfekvési helyükre szorítsák Megfelelő rúgók vannak a f1 , v3 szelepeken is alkalmazva. Ha a tengely forog, az excenter korongok, illetve szelepek olyan módon indulnak mozgásnak, mint az a 4. ábrából minden külön magyarázat nélkül kitűnik. A b tüzelőhely a d gőztérrel és a b2 gőzbebocsátótérrel direkt közlekedik, előbbivel a d1 cső segélyével, utóbbival pedig b1 nyíláson keresztül. A tüzelőhely alapjának egy nyílásába az i tüzelőanyaginjektor torkol be, mely a k1 légcsövezetek folytatását képezi. Az i injektorba azonkívül az e2 petróleum tartányból jövő e cső torkol be, mely az e1 vezeték segélyével, a d gőztérrel közlekedik. Hogy a petróleum az injektor és az e cső segélyével beszivatható legyen, a petróleumtartály a gőztérrel az e1 csövön át közlekedik, minek az a következménye, hogy a tartályban ugyanakkora a nyomás, mint a generátorban. A k1 csővezeték, továbbá a k nyomócsatornával (2. és 3. ábra) van összekötve. Itt vannak a h, h1 nyomószelepek alkalmazva, a mint az a rajzból kitűnik. A generátor c falába (3. ábra) a közönséges tápláló szivattyú csöve torkol, mely a generátorba vizet szivattyúz be. Eme tápláló szivattyú a rajzlapon ábrázolva nincs. Az a henger közepén (1. ábra) az s2 szelepfölfekvésre az f szelep van rászerelve ; utóbbitól az l csatorna vezet, mely egy l1 csőben (a rajzlapon föl nem tüntetett) levegőkompresszorhoz folytatódik. Minden egyenes esetben, midőn a gőznek a hengerből való kibocsátása czéljából, a kibocsátó szelepek kinyílnak, a hengerben a nyomás kisebb lesz, mint a kompresszor l, l1 vezetékében, a henger friss levegővel telik meg, mely az előbbi munkaperiodus hajtógázait kiszorítja. Ha a dugattyú, útjában felét megtette, akkor a megfelelő kibocsátószelep záródik, a hengerben levő levegő összenyomatik és a megfelelő h vagy h1 nyomószelep kinyitása után a k csatornán, k1 csővezetéken és i injektoron keresztül a h tüzelőhelybe szoríttatik. Közvetetlenül az i tüzelőanyaginjektor betorkolása fölött egy gyújtókészülék van alkalmazva, mely a rajzban azonban nincsen föltüntetve. Utóbbi pld. egy platinadrótból állhat, mely elektromos áram segélyével hozható izzásba. A gép működési módja a következő : Ha ama helyzetből indulunk ki, melyet a dugattyú a rajzlapon elfoglal, először a v bebocsájtó és a »3 kibocsájtó szelep nyílik ki. A dugattyú alatt, a kibocsájtó nyílás felé fordult térben a légköri és a dugattyú fölött, a bebocsájtó nyílás felé fordult térben a generátornyomás uralkodik. Minthogy a nyomás a h kompressziószelep két oldalán azonos, a szelepet a megfelelő tekercsrúgó mindig zárva tartja. A dugattyú most már lefelé mozog, és ha löketének a teljes nyomásnak megfelelő részét befejezte, a v bebocsájtó szelep záródik és az expanzió megkezdődik. Ezalatt a már említett légkompresszor az 111 vezetéken és az / szelepen friss levegőt szívat be, a mennyiben az égésterményeket lefelé nyomja. Ha a dugattyú löketének körül-
