6151. lajstromszámú szabadalom • Meleg levegőmótor és gőzgenerátor kombinácziója
— 3 belül felét befejezte, a t>3 kibocsájtó szelep is elzáródik és a kibocsájtó nyílás mellett levő térbe zárt levegő komprimáltatik, úgy mint azt föntebb már leírtuk. Ennek következtében a levegő hőfoka tetemesen nő, minek az a következménye, hogy a kompressziónyomás csakhamar akkora lesz, mint az, mely a generátorban uralkodik. Ha a kompressziónyomás nagyobbá lett, mint ami a h1 kompressziószelep nyomásának megfelel, a szelep kinyílik, a levegő pedig a k vezetéken és az i injektoron át a tüzelőtérbe szorúl. Ekkor a dugattyú eljutott löketének végpontjába, és minthogy a gép kettős hatású, a dugattyú visszafelé mozgatásánál ugyanez a folyamat megy a másik két v1 v2 -he és kibocsájtó és a A kompressziószelepnél végbe, mint az a rajzból világosan látható. Ha a motort működtetni akarjuk, akkor a c gőzgenerátorba vizet, az e2 tartányba petróleumot teszünk a szükséges mennyiségben. Ezután az i injektorba levegőt szorítunk és a gépet kézzel mozgásba hozzuk, miáltal a levegő az előbb leírt módon a k1 csövön és az injektoron keresztül a tüzelőhelybe szoríttatik. Ha a levegő az injectoron átmegy az e2 tartányból e csövön át petróleum szivatik, melyet a vele találkozó légáram finoman eloszt. A levegő és petróleumkeverék, mihelyt az említett gyújtókészülék mellett áramlik, elég. A levegőnek beszorítása és az égési meleg előidézte tágulás folytán a c generátorban, a cl gőztérben és a b2 gűzbebocsátó térben a nyomás nagyobbíttatik. Miután a nyomás elegendő nagy lett, hogy a meg nem terhelt motort mozgásban tartsa, utóbbi maga eszközli a levegőnek a tüzelőhelybe való beszorítását. A nyomás nemsokára a teljes munkanyomássá fejlődik, mely a motort teljes mozgásban tartja. A motort tehát meleg levegővel hajtjuk, míg a tűzelőhely és hengerfalakból áramló meleg oly fokot ért el, hogy a gőzgenerátorban levő víz gőzzé nem alakúi. A fejlődő gőz a d csövön keresztül a tüzelőhelybe jut, ottan az égés folytán keletkezett gázokkal keveredik s miután túlhevített állapotba jött, a dugattyúnak hajtására használtatik föl. Evvel a tűzelőhely és hengerfalakból vett meleget értékesítjük, s egyszersmind megakadályozzuk azt, hogy az említett részek magas hőmérsékletet vegyenek föl. Miután a tűzelőhely a generátor gőzterével direkt közlekedik, a gőz mint nyomásszabályozó fog működni oly módon, hogy — mivel minden új, a tüzelőhelybe szorított levegő mennyiségénél, a generátor nyomása a vízfelszínhez legközelebb fekvő gőzök o nyomását túlszárnyalni igyekszik — a gőznek egy része lecsapódik, mely lebocsátószelep kinyitásával megint gőzzé változik, minek folytán a nyomás állandó marad. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egy meleg levegővel működő mótor és egy gőzgenerátor kapcsolatra jellemezve azáltal, hogy a C gőzgenerátor vízterének belsejébe szerelt, a levegő fölmelegítése czéljából a tüzelő anyag elégetésére szolgáló tűzelőhely a generátor d gőzterével direkt közlekedik a czélból, hogy az ezen térben összegyűlt gőz azon nyomásváltozásokat kiegyenlítse melyek a tűzelőhelyben előállanának; továbbá, hogy a tüzelőtérbe a dugattyú minden egyes lökéséhez szükséges gőzt, mely a meleg levegővel együtt a mótor hajtását eszközli, bevezethessük. 2. Az 1. igény szerint egy gőzgenerátorhoz kapcsolt, meleg levegővel működő mótor, mely a hajtótengely által vezetett, a hengeren alkalmazott be- és kibocsátó szelepekkel van ellátva, jellemezve az által, hogy egy légkompresszor, egy a henger közepére szerelt / szeleppel van összefüggésben, mely befelé nyílik, mihelyt a kibocsátószelepek egyike kinyílt és a nyomás a hengerben kisebb lett, mint a kompresszor nyomóvezetékben levő nyomás; e mellett a dugattyú mindkét oldalán levő terek, önműködő
