6140. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó készülék

Megjelent 1896. évi november hó 30-án. MAGY. tfÉfr KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS ÍÍ.9ÍT, I i' f V 6140. szám. XXI/a. OSZTÁLY Nyomás-szabályzó készülék. WENZEL VÁCLAV MÉRNÖK PRÁGÁBAN. Szabadalmaztatott 1896 május hó 15-étől kezdve. (e Jelen találmány oly szabályozó készülékre vonatkozik, mellyel edényekben levő folyadék vagy gáz nyomását állandóan megtarthatjuk. !E szabályozó készüléket csak ott alkalmazhatjuk, hol az állandónak tartandó nyomás, a nyomás alatt levő átömlő folyadék (vagy mozgásban levő gáz) mennyiségétől függ. Az átömlő folyadék (vagy gáz) kis részét tolattyú által szabályozható átömlő nyíláson keresztül hengerbe vezetjük, még pedig úgy, hogy a bevezetés a henger dugattyújának mindkét oldalára egyszerre történjék. A folyadékot (vagy gázt) azután a dugattyú üreges rúdján át, melynek nyílásai a henger beltérével közlekednek, vezetjük el. A szabályozás arra vonatkozik, hogy midőn á tolattyú az átömlő nyílás nagyságát megváltoztatja, a folyadék (vagy gáz) átfolyó mennyisége s ez által a nyomás is, melyét ezen folyadék (vagy gáz) a dugattyú fölületeire gyakorol, megváltozik, föltéve, hogy a dugattyúrúd kiömlő nyílásait nem változtatjuk. A dugattyú két fölületére ható különböző nyomások következtében mindaddig eltolódik, míg a hozzátartozó be- és kiömlő nyílások közt egyenlő arány, tehát egyensúly nem áll elő. A dugattyú mozgása által az átömlő folyadék (vagy gáz) mennyiségétől befolyásolt szelep a létrejött viszonyoknak megfelelően többé-kevésbé megnyílik. Az edényben uralkodó nyomás közvetlen az átömlő folyadék mennyiségétől függ. A tolaityút tehát az edényben föllépő nyomás változtatása eltolja, minek következtében a dugattyú is eltolódik és a szelep megnyílik. Mellékelt rajzban a szabályozó készüléket ábrázoltuk. Az 1-ső ábrában a függélyes és vízszintes metszetben. A 2-ik ábrában szerkezeti kivitelét függélyes metszetben. A 3-ik és 4-ik ábrában példaképen a szabályozó készülék két különböző gyakorlati alkalmazási módját mutatjuk be nézetben. A csőalakú B tolattyú. melyre a nyomás változása kívülről hat, 1 és 2 nyílásokkal bír, melyeken át a nyomott folyadék (vagy átömlő gáz) az A1

henger A dugattyújára alulról és fölülről egyidejűleg ömlik, honnan az üreges G dugattyúrúd I és II nyílásain át elvezettetik. A C dugattyúrúdat A dugattyúval szilárdan kötjük össze. Ha a B tolattyút úgy toljuk el, hogy az egyik nyílás, pl. 1 nagyobb legyen mint a másik, akkor az első nyíláson át több folyadék ömlik be? mint a másodikon s minthogy a kiömlőnyílások egyenlők, illetőleg bizonyos meg-