6140. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó készülék
— 2 — határozott arányban maradtak az 1 és 2 nyílásokkal, az A dugattyú fölött nagyobb nyomás fog uralkodni, mint az alsó részén, minek következtében a dugattyú a nagyobb nyomástól a kisebbik irányában eltolódik. Ezáltal az 1 nyílás szabad átömlési keresztmetszetét nagyobbítjuk, a II nyílásét pedig kisebbítjük s az A dugattyú olyan helyzetbe jön, hogv a nyílások 1, I és 2. II keresztmetszet területeinek aránya állandó marad. Mint a 2-ik ábra mutatja, a C dugattyúrúd I) szeleppel összeköttetésben áll. mely szelep a dugattyú eltolatása által jobban kinyílik és a D szelepen (a nyíl irányában) átömlő nyomott folyadék (vagy gáz) nagyobb átömlési fölületet nyer. A p átömlő nyílás p1 felé ágazik, a folyadék (vagy gáz) p, p1 és p2 -őn át B tolattyúra megy, honnan a fönnebb leírt módon C dugattyúrúdhoz ér, végül t/-nál elvezettetik s tetszőleges módon fölhasználhatjuk. Hogy a nyomásváltozás által a B tolattyút elmozdíthassuk, K üres térbe M lemezt feszítünk ki, mely a K tért két részre osztja. Ezek közül egyiket oly módon kötjük össze azon edénnyel, melyben a nyomás állandóan tartandó, hogy az edényben uralkodó nyomás ezen térben is jelen legyen-E térbe a J nyílás vezet. A másik K térben, melybe P nyílás vezet, állandó nyomást létesítünk, pl. vízoszlop által (lásd a 3-ik és 4-ik ábrában). M lemez a B tolattyúval szilárdan van összekötve, miáltal, ha az M lemez fölötti K térben a nyomás megváltozik (s ha e mellett a lemez alatti nyomás állandó marad), a B tolattyúnak el kell tolódnia. A 3-ik ábra a szabályozó készüléknek egy gyakorlati alkalmazását mutatja be, melyet szeszgyártásnál alkalmazunk. Aedényben levő folyadékot, melynek fölszíne n—«-ig ér, olykép kell elpárologtatni, hogy a folyadék fölötti nyomás közel állandó legyen s csak kis határok közt változzék. A szükséges meleget L és l kígyóalakú csöveken vezetjük be. Tehát az A edényben levő nyomás a hozzá vezetett gőz mennyiségétől függ; ennélfogva a gőzt, mielőtt melegítésre használnánk föl, B tolattyún, A1 hengeren és D szelepen átvezetjük. A J nyílást A edény fölszine fölötti térrel kötjük össze és a P nyíláshoz 0 csövet kapcsolunk, melybe m—m-ig vizet töltünk. Ezen vízoszlop segélyével állandó nyomást létesítünk. A kondenzált vizet L—l csövekből s—r csövekkel vezetjük be. Második gyakorlati alkalmazási mód a 4-ik ábrában látható, hol a W edényben uralkodó víz- vagy gőznyomás, tekintet nélkül arra, hogy a D szelepnél változik-e vagy sem, állandóan tartandó. A W edény bekapcsolása s a készülék működése a rajzból és a föntebb leírtakból megérthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozó készülék edényekben levő folyadékok (vagy gázok) nyomásának, mely az átömlő folyadék (vagy gáz) mennyiségétől függ, állandóan tartására, ismertetve azáltal, hogy a levezetett folyadék (vagy gáz) egy része B tolattyú két nyílásán (1 és 2) át A dugattyúra ömlik és innen C üreges dugattyúrúd I és 11 nyílásain keresztül elvezettetik; e mellett az átömlő nyílásnak keresztmetszet-területei 1 és / és 2 és II folyton egyenlő arányban maradnak, úgy hogy ha az edényben az uralkodó nyomás változás következtében a tolattyúnyílások 1 és 2 keresztmetszete megváltozik, az A dúgattyú oly helyzetbe jön, hogy míg az 1, 1 és 2, II nyílások közti arány egyenlő nem lesz, az A dugattyú elmozdulása a bevezetett folyadék (vagy gáz) átömlési nyílásának változtatására használtatik föl. 2. Az 1-ső pontban ismertetett szabályozó készüléknek oly kiviteli módja, hol az állandóan tartandó nyomás változását egy tartóba helyezett M lemez segélyével, B csőalakú tolattyú eltolására használjuk föl, miáltal a B tolattyú 1 és 2 átömlőnyílásai megváltoznak, úgy hogy A hengerben elhelyezett A dugattyú elmozdúl s a Cdugattyúrúddal összekötött D szelep többé-kevésbé kinyílik. (1 rajzláp melléklettel.) Pallas részvénytársaság nyomdája Budapesten.
