6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
— 7 — szövethengerre való felgöngyölítésének mértékében kénytelenek mindig a szövetből kicsúszni. A vázfonalak tehát csak arra szolgálnak, hogy az St himzőfonalak beszövésekor jóformán alapszövetet képezzenek. mely utóbbi tehát csak a K1 vázfonalakból és a vetülékfonalakként működő E behúzófonalakból áll A himzőfonalaknak hogy oldalas eltolódásuk által mintaképzően működjenek, természetesen az « fésűs borda előtt kell dolgozniok, (tehát ez utóbbinak nem szabad azokat húznia) és a hímző tűkkel együtt a ládaütköző elől ki kell térniük. a miből kitűnik, hogy a vázfonalak segélye nélkül a szövési folyamat csak igen tökéletlenül mehetne végbe. Az alapnak vetülékfonalai a behúzófonalat annyira húzzák be, amennyire ezt a j himző és vázfonalak megengedik, mely utóbbiakat, midőn működésüket befejezték, kihuzzuk : a himzőfonal ekkor a kívánt helyen fekszik és a behuzófonallal. mely mint vetülékfonal működik, kereszteződik. Természetes, hogy a vázfonalak bekötésének épen úgy keli követnie a legkülső szövetszegélynek körvonalát, mint a himző- , fonalnak. A 18. ábrában a himzőfonal csak a szövetszegélybe köt be. míg a 19. ábrában a himzőfonalak. tekintet nélkül a szegély megszűnésére tovább dolgoznak az alapba és a 20. ábrában a behúzófonalak bekötése a szövetszegélynek úgy külső, mint belső határán megfelel a himzőfonal bekötésének. Természetes, hogy itt is lehetséges a mintát sokféleképen módosítani, például az által, hogy a himzőfonalakat görbületben köttetjük egymásba vagy másként működtetjük különböző irányban és kötjük egymásba, A leirt szövéseket külön-külön, vagy egymással való tetszőleges kapcsolatban alkalmazhatjuk a legkülönbözőbb anyagok, kötések és minták számára, valamint az alapszövés minden fajtájánál. Mindezen szövéseknél gyakran válik szükségessé a szegélyszövésben résztvevő lánczfonalakat külön csévékre hozni, mivel azok vagy jobban vagy kevésbbé szövetnek be, mint a szövet többi fonalai és pedig (az előbbi esetben íves, zeg-zúgos vagy egyéb vonalak által, melyeket alkotnak, az utóbbi esetl)en pedig) laza fonalaik által. Éppen így lehet a szegélyt alkotó lánczfonalakat, illetve beszegő-, behúzó-, töltő- és himzőfonalakat is kelyenkint lazítani, hogy a bélfonal azokat könnyebben húzhasssa a kívánt fekvésbe. A lazításnak czélja az, hogy oly fonalhosszasságot készítsen elő a beszövésre, mint a milyen minden egyes szövési műveletnél szükséges: a lazítás úgy rendezendő be, hogy a fonal legöngyölítés a esévéről vagy csévékről. a szövési folyamatot hátrányosan befolyásoló feszítést ne gyakoroljon a már beszövött vagy éppen beszövés alatt álló beszegő-, behúzó-, töltő- és himzőfonalakra. Az ezen czélnak megfelelő és a szövőszéken alkalmazandó berendezéseket a következőkben fogjuk például behúzófoualakkal végzett szövésre vonatkozólag leírni. A 25. ábra ezen berendezéseket az ismeretes szövőszékek egyikén való alkalmazásában mutatja be. Az E behúzófonal egy forgatható o cséve köré van göngyölítve, melytől az az átlyukasztott p súlyon, egyik q zsinegen és pedig utolsóknak egyikén vagy az a fésűs bordának a szöveten kivül fekvő egyik csövén át vagy a borda mellett vezettetik a szövethez. A p súly az x emeltyűre van akasztva, mely a w rúd által van a t emeltyűvel összekapcsolva. Ez utóbbi az a excenternek behatása alatt áll, mely a szövőszéknek alsó tengelyére van ékelve, melyhez azt a v rúgó szorítja. Ily módon a p súly föl és alájáró mozgásra van képesítve, mely a díszítő fonalnak. valamint a többi lánczfonalnak mozgásától függetlenné van téve. Ha a p súlyt a 26. ábrában látható helyzetébe mozgatjuk alá, akkor az a fonalat az o esévéről lehúzza: ha a p súly újra fölemelkedik, úgy ezen fonal lazává lesz, és elő van készítve a rá- vagy beszövésre
