6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
— "8 — mert még ha a vetülékfonalénál erősebb anyagból is készült, akkor sem fog lényegesen ellentállani a vetülékfonal által való behúsatásának. A súlynak fonallegöngyölítésre szükséges alámozgása azon Időpontokban történik, midőn a fésűs borda a szövetre csapódik, tehát akkor, midőn a diszítőfonal a már szövött áruhoz van szorítva és a szád zárva van. A súlynak alámozgásából származott feszültség tehát már nem hathat zavarólag a már rá- vagy beszőtt fonalakra, annál kevésbbé, mivel a súlynak és így a behúzó fonalnak mozgása, mint már említettük, teljesen független a többi fonalak mozgásától. A súlyhatást példáid a láda mozgásától is tehetjük függővé és pedig akkép. hogy a láda ütközés közben gondoskodik a csévefonal lehúzásáról: de lehet a súlyt a vetülékfonal villájára is akasztani. Ug\'anezen ezélból, továbbá az o csévével még olyan berendezéseket is hozhatunk összeköttetésbe, melyek a 27—34. ábrákban, különböző foganatosítási alakban vannak föltüntetve. A mint az a 27. és 28. ábrákból látható, a behúzó vagy az említett láuczfonalak égyikét hordó o cséve az y hengerre van fektetve és az u féksúlylyal van megterhelve. A valamely külön mozgató szerkezettel vagy egy Jacquard-féle vagy nyiistös szövőgéppel hajtott z tolókilincs az y hengert egy-egy szabályozható darabbal tovább fordítja és ezáltal az o csévéről meghatározott hosszúságú fonaldarabot göngyölít le. A 29. és 30. ábrákban az o fonalcséve szabadon fekszik, mig a fonal két y lehúzó korong között halad át, melyek közül az egyiket, mint fönnt. a z tolókilincs mozgatja, a mi a fonalnak az o csévéről az u súly ellenében való legöngyölítését vonja maga után. A 31. és 32. ábrák a fonal lazítására szolgáló készüléknek kétféle állását mutatják, mely készüléknél egyúttal a fonal lehúzásakor keletkező feszültség a fésiis borda irányában egyensúlyozva vau. Ezen berendezés ¿Miéi forgatható emeltyűből áll. melynek egyik karja ugyancsak egy emelő szerkezetnek hatása alatt áll. míg ezen emeltyűnek másik karja az o csévétől az o1 vezeték és a j2 alátét fölött a zsineghez húzott fonalat nyomja le. Azé : emeltyű az e- szarvat hordja, melynek iire| ges végében a szabadon mozgatható j súly van elrendezve, melynek mozgását a hasí- 1 tékos vezetékben járó j1 peczek határolja. Ha az e. emeltyű a 31 ábrában föltüntetett állásban van. akkor a j1 peczek által leg; mélyebb állásában tartott j súly p alátétjéről föl van emelve. Ha az e emeltyű a 32. ábrabtli állásába jut, akkor a j súly ezen alátétre fekszik, még mielőtt az e emeltyű : útját befejezte volna. Mivel ekkor az emeltyű leszorítja a fonalat, mely azonban a j súly és /2 alátét közé van szorítva, a fonal a csévéről lehúzatik, a nélkül, hogy az ezen alkalommal létesülő feszültség a mellső irányban, tehát a fésűs borda felé hatással lehetne. A 33. és 34. ábrákban ezen utóbbi berendezésnek egy másik foganatosítása van fülj tüntetve, melynél a hajtást a Jacquard-féle ; gép eszközli. A fonal fogadása czéljából átlyukasztott j> súly az o csévéről fonalat húz le, mihelyt a súlynak lejártakor az ebben : levő lyuk túllépi a j- szorító alátéten át| fektetett, képzeleti vízszintes határt. A p súlyon eltólhatóan tartott j szorító súly azonban ez alatt a j- alátétre helyezkedett és a. fonalat a fésűs borda felé tartó húzás ellen rögzítette. A p súlynak további alászállása tehát a fonalnak lazítását csak az o csévéről való további fonal-legöngyölítés által eszközölheti. A súlyok úgy rendezhetők el. hogy a szorító súly a megemeltetés vége felé gyorsabban mozgattatik, hogy a fonalat teljesen szabaddá tegye, vagy lehet mindkettőt egy zsinór által a nyüstös vagy Jacquard-féle szövőgéppel összekötni. Számos esetben ezen lazító berendezéseket a rendelkezésre álló lábhajtószerkezetre lehet akasztani, míg más esetekben ismét teljesen függetlenül ettől kell azokat hajtani. Ezen berendezéseknek kisebb-nagyobb hatása az áital érhető el, ha minden egyes r. | berendezést a Jacquard-féle vagy nyüstös
