6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
— fi — I III. Htmzöfonuhtl'kal elöií'litolt xzövetxzeréhjefc. Ha az I—III. alatt leirt szövetek egyikének előállításánál himzőpálczát vagy akár csak egy vagy több himzőtűt is használunk, akkor egy vagy több liimzöfonal segélyével ugyancsak újabb szövetszegélyt állíthatunk elő, melybe a himzőfonalak úgy vannak beszőve, hogy a hímzés hatását gyakorolják. A 15. ábra ily szövetképet mutat. A szövésnél az St himzőfoiialat úgy toljuk el oldalvást, hogy az nem a szöveten belül, hanem azon kívül kereszteződik az S vetülékfonallal. és hogy a megforduló vetülékfonal azt a szegély- vagy töltőfonal mintájára a szövet széléhez vagy a behúzó fonalhoz hasonlóan addig húzza be a nyitott szádba, míg a vetülékfonal, a kívánt mintázatnak megfelelően, a keresztezés által föl nem tartatik. és ezáltal a himzőfonal is meg nem fogatik. A 15. ábra mutatja, hogy miként működik ilyen szövő himzőfonal. mint behúzó fonal is Azonban ezen himzőfonal. amint látható, nem csak mint behúzó fonal vesz részt a szegély - képzésben, hanem minden oldalt végzett mozgásakor még himzőfoiialat is szolgáltat a szövetnek, úgy hogy ezáltal a szegélyben a vetülékfonalaknak, illetve a himzőfonalaknak tömöttsége az alapfonalak tömöttségének sokszorosát képezi. így a 15. ábra szerint a himzőfonal a tűnek minden ide-oda járása alkalmával, mely az .7 és 2 pontok között történik, a szövetnek négy fonalréteget szolgáltat: a vetülékfonal tömöttsége tehát a szegélyben egy egyetlen hímzőfonal által két akkorává tétetik. mint az alapban. A szövés folyamata akként megy végbe, hogy a himzőfonalnak az / ponton történt bekötése után következik az első bevetés, melynél a himzővessző jobbról balra jár és fölszáll, míg az alapnak balról jobbra járó vetűlekfonala a himzőfonalat megfogja és azt a behúzó fonal mintájára az alapszád keresztezéseig hurokként húzza be a szövetbe: a himzővessző erre leszáll és a himzőfoiialat a 2 és 3 pontokon beköti. Ezután következik a második vetés: a baloldalt levő himzővessző jobbra jár és fölszáll. az alapvetés áthatol és a himzőfonal a 4 és 5 pontokon köttetik be. A következő vetések ugyanilyen módon és eredménnyel eszközöltetnek, mint az első és második vetés és ezekhez hasonlóan váltakoznak egymással. Ha a himzőfonal behúzó fonalként szerepel. akkor azt különbözőképpen köthetjük be és együttesen alkalmazhatjuk, a IV., VI. és VII. alatt leírt szövésmódokkal vagy azoknak egy tetszőleges kombinácziójával és avval a szövetnek csak egyik vagy mindkét oldalán is dolgozhatunk. A fönnt említett szegély- és behúzó fonaak a szövetszegélyek mintájának még további változtatását is engedik meg. amenynyiben pl. egy és ugyanazon fonalat majd mint szegélyfonalat, majd mint behúzó fonalat működtetjük (16. ábra) vagy amenynyiben a szegélyfonalak a vetülékfonallal kereszteződnek, és ekkor egy behúzó fonal által tartatnak meg 117. ábra). Behúzó vagy himzőfonalak magukban is hozhatnak létre kereszteződésük által, melynél szegélylánczfonalak csak mint «vázfonalak» vesznek részt a szövési folyamatban. de utólagosan kihúzatnak, újabb mintázatú, zegzugos vagy ívalakú határvonallal bíró szövetszegélyt. A 18., 19. és 20. ábrák három különböző ily szövetképet mutatnak, a 18. ábrán ilyen behúzó és himzőfonalakból alkotott szegélyszövetek előállítási módja van föltüntetve. A K1 lánczfonalak «vázfonalak», ezen esetben sodronyból, bélhúrokból vagy más alkalmas anyagból állanak és hosszaságuk függ az ellentállástól. melyet azoknak a szövetből való kellő idő előtti kihúzásukkal szemben ki kell fejteniök. Ezen vázfonalak -/-nál vannak a szövőszékre erősítve és azoknak csak ,3—y szabad végei maradhatnak a szövetképzés folyamatában, a mindenkor legutoljára készített szövetrészbe 1 ekötve. Mivel azok x-nál meg vannak erősítve, nem tekerődhetnek le közönséges lánczfonalak módjára és nem mehetnek így át a szövetnek mindig újabb részeibe, hanem a kész szövetnek, a
