6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
— 3 — nem csak egyedül a lánczfonalak irányában lép föl (mint az 1. ábrában), hanem ezenkívül a kívánt idomhatárvonalnak megfelelően, még ezen vonalnak legmagasabb (legkülsőbb) pontjától a legmélyebb (legbelsőbb) pontja felé folyvást növekvő számú lánczfonalat szövünk be. egy a megforduló vetülékfonalból képzett hurokba. Mivel a szegélynek összes lánezfonalai végre egy vetülékfonalba fekiisznek. a szövet a visszatérő vetülékfonal által mind szorosabbra huzatik össze, mig a határvonalnak vagy a szegélynek legmélyebb pontja el nem éretett. 11 Ferdén álló fogaikul bíró fésűs borda segélyével előállított szövetszegély. Ezen a szövő iparban más czélokra használt. ismeretes berendezés szövetszegélyeknek mintaképző vonalakból alkotott, külső kontúrjainak előállítását is lehetővé teszi, különösen kerek és szögletes esipkézést és pedig a fésűs borda egyes részeinek vagy akár az egész fésűs bordának megfelelő eltolása által, minek következtében a szegély - lánczfonalak, vagy általában a lánczfonalak többé kevésbbé összevonatnak, a szerint, a mint azokat a fésűs borda fogai hatásának ezeknek szorosabban összeszoritott vagy egymástól távolabb álló részeiben tesszük ki. A 3. és 4. ábrák példaképpen két ily módon előállított szövetnek képeit mutatják. melyeknek kötése tetszőleges lehet. A 21. és 22. ábrák pedig az ezen szövetképek előállítására szolgáló fésűs bordának berendezését mutatják. A mint a 21. ábrából látható, a fésűs borda a két a és a1 részből áll. melyek a fogsorban mint a közönséges fésűs bordák csatlakoznak egymáshoz, a hol azonban a szövet alapjának szánt a rész szilárdan van ágyazva, és mint közönségesen egymástól azonos távolságú fogakkal bir. mig az a1 rész, mely a szegélyfonalaknak van szánva, föl- és alátólható és lefelé egymáshoz közeledő fogakkal bir. Az a1 bordarésznek föltólása folytán a fogak szűkebben ¡illő részükkel működésbe jönnek, miáltal az a1 részlte befűzött szegélyfonalak szűkebb térre szorittatnak össze és az eközben bevetett vetülékfonál továbbhalad; a szövet tehát a szegélye számára megválasztott mintának megfelelően szűkebbé lesz: a fésűnek lebocsátása által éppen az ellenkező eredményt érjük el. A lánczfonalakat a fésűs bordában azonban nem kell mindig úgy elosztani, hogy az a részbe kizárólag alapfonalak és az a1 részbe kizárólag szegélyfonalak fűzessenek be. Az eltolható a1 részt egyidejűleg is lehet szegélj'- és alap fonalak számára is használni, a mi különösen akkor kívánatos, ha — mint pl. nagyobb mintáknál — nem lehetséges a készítendő szegélyminta és illetve a szövet szélességének különbözőségét csupán csak a szegélyfonalaknak széjjel- és összetolása által előidézni. mert akkor ezen esetben a fonalakat és fogakat olyan szorosan kellene egymáshoz tolni, hogy ezáltal a szövés nagj'on megnehezittetnék. Ezen esetben a szegélymintának legmagasabb és legmélyebb pontjain átfektetett párhuzamos vonalaknak távolságát vagyis a szélességkülünbözetet az alapfonalaknak egy részére vagy összességére osztjuk szét. A fésűs bordának ily berendezését mutatja a 22. ábra, mig a 4. ábra a megfelelő, annak segélyével előállitható mintát ábrázolja, A fogak ezen bordánál is fölül távolabb I állanak egymástól, mint alant, de a fölső és alsó szélesség közti különbség a fogak összességére, tehát sokkal nagyobb térre van elosztva, úgy hogy ennélfogva az egyes fogak alul sehol sem állanak nagyon szorosan egymás mellett. A fésűs bordának eltolása mindkét esetben a ládára alkalmazott b excenterek segélyével történik, melyek úgy vannak alakítva hogy azoknak minden egyes, vagy minden második, harmadik vagy tetszőleges más vetés alkalmával történő elfordulásukkor a fésűs bordának eltolható a1 része vagy az egész borda úgy tólassék fölfelé, hogy annak szűkebb vagy szélesebb része jöjjön működésbe. Ha a bordának csak egy része tolandó
