6036. lajstromszámú szabadalom • Szövetek, szövés által előállított, kívül szögletesen vagy lekerekítetten csipkézett hímzés- vagy paszományszerűen díszített szegélyekkel
_ 4 — el. akkor erre egy excenter is elegendő (¿1. ábra). Az excenterek mozgásukat egy Jacquardféle vagy nyiistös szövő géptől vagy egy külön lábhajtó szerkezettől nyerik a forgatliatóan ágyazott d emeltyű által, mely vagy a ládának minden kilendiilése alkalmával, mint a 22. és 2'á. ábrákban, a nyiistös vagy Jacquard-féle szövőgép által beállítható k toldatban ütközvén, ezáltal az i horogrúgóval a o záró kerékbe nyúló g tolórúdra toló mozgást visz át. vagy. mint a 24. ábrában, a Jacquard-féle vagy nyiistös szövőgép vagy egy külön lábhajtó szerkezettel hajtott ezen d emeltyűim/ közvetlenül van kapcsolva a g tolórúd, mely az előbbinek mozgásakor a b excenternek tovaforditását eszközli, míg ezen mozgás az f1 kerekek köré helyezett f láncz által az esetleg alkalmazott második exeenterre vitetik át. A fésűs bordának mozgatható része vagy az egész mozgatható lap az l ládafödélben és az m ládaczövekben elrendezett vezetékekben fekszik és a b exeenterre. illetve excenterekre vagy az n rúgó által (22. ábra) vagy az w1 megterhelő sin által állandóan leszorittatik. A berendezést még oly módon is foganatosíthatjuk, hogy - az egész fésűs borda eltolható, de annak csak egy része bir ferdén álló fogakkal: éppen igy lehetne az excentert. a helyett hogy ládán rendezzük el. valamely helytálló ponton is ágyazni, a mikor is avval egy a láda kilendiiléseit | követő összekötő rúdat tolatunk el. mely ] viszont a fésűs bordát tolja el. Az excen- | tér természetesen a fésűs borda fölött is { ágyazható és azt nyomás által tolhatja el es végül lehet az excentert csigák mentén j vezetett vonó láncz által eltólatni. A fonntiekben leirt szövéseknél megfelelő bekötés és mintaképzés, valamint erősebb vagy másszinú anyagból szegélyfonalaknak alkalmazásával igen különböző szegélymintákat állíthatunk elő. melyek, mivel a közönséges. egyenesvonalú szegélyeknél használttal megegyező kötés alkalmazható, a ki rojtozás ellenében biztosítva vannak. I1J. Lauczfunalak lazítása által előállított szövetszegély. Az 5. ábrában föltüntetett, ezen szövésmód szerint a szegélynek közönséges K lánczfonalait és S vetülékfonalait valamely alkalmasnak tetsző idomban és kötésben úgy kötjük be. hogy bekötöző lánczfonalaknak megszakadás és hozzájárulása és a szövetvetüléknek ennek folytán bekövetkező összehúzódása, illetve visszahúzódása által a kívánt szögletes vagy kerek szegélynek körvonalai származnak. A szegély alapszövetének bekötése tehát már a mintarajzban sem lesz a közönséges és legkülső vonalán egyenesen határolt, hanem ezen képzelt vonaltól az alapszövet irányában el fog térni. Az egyes csipkék között a szegélymintában ekképen fönnmaradó közöket már most lazán befüződő lánczfonalak által töltjük ki; ha ezeket a szövés befejezése után kivágjuk, a szövet határolását képező szegélymintának vonalai tisztán lépnek előtérbe. A mint könnyen belátható, a szövésnek ezen háromféle módját egymással tetszőlegesen lehet kombinálni, miáltal igen változatos hatást érhetünk el. Szép és díszes szegélymintákat, melyek hurkolt, hímzett vagy paszományom szövetszegélyek benyomását keltik és melyek egyúttal a III. szövésmódnak alkalmazása esetén lényegesen fokozott biztonságot nyújtanak a kírojtozódás ellen, a most leírandó szüvési módok szerint állíthatjuk elő. Ezen szövési módok egy vagy több szegély fonalnak használata, valamint egy vagy több behúzó fonal, himző fonal vagy vázfonal befűzésének alkalmazása által vannak jellemezve. IV. Szegély fonalakkal készített szövetszegélyek. Itt a szövés előhaladása közben ugyanis a szövetnek visszatérő vetülékfonala tetszőleges anyagból készült, egy vagy több F vonalat úgy von be a féleve maradt K1 lánczfonalak fölött és ezek úgy helyeztetnek el és köttetnek be az S vetülékfonalak által, hogy ezen F fonal vagy vonalak a | csipkéket vagy egyéb idomokat képező
