5939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az állati és növényi elegyek és termények fehérjeanyagának előállítására
— 2 — ból vízzel keverjük, míg lakkszínt vesz föl, azután konyhasót (körülbelül 1%-ot) adunk hozzá és hidrogén-szuperoxiddal való felforralás által (5 rész vérre körülbelül 1 5 rész 10°/0 -os hidrogénszuperoxid) a hemoglobin, illetve a hematin urobilinné és hasonló festőanyagokká alakíttatik át. Ezen behatás folyamán nemcsak a festőanyag bontatik meg, hanem más tisztátlanító és szagos anyagok, zsírok, szappanok, zsírsavak is átalakíttatnak, baktériumok megöletnek és ezeknek anyagcseréjéből származó termékek megbontatnak, egyidejűleg a fehérje megolvad, úgy hogy a megolvasztott fehérjétől ezen szer behatása után a különböző bomlási termékek vízzel kimoshatok. Ha szükséges, utólag még alkoholokkal, szénkéneggel, benzinnel és más effélével is kilúgozhatok. A fehérje megbontásának megakadályozása végett nem szabad, hogy a hidrogénszuperoxid túlságosan konczentrált, a hőfok túlságosan magas és a behatás ideje túlságosan hosszú legyen. Gyakorlati szempontból előidézheti úgy a felszabaduló hidrogén, mint az oxigén a kivánt hatást. Ha pl. mangánszuperoxidból vagy klórsavas káliból oxigént fejlesztünk, az anyagok bomlása megindul; hasonlóképen, hogy ha a folyadékban cink és savak (sósav, kénsav) hatnak egymásra. Ez az eljárás azonban egyelőre nem elég egyszerű. Foszforsavnak (a vérnek körülbelül 1—5°/0 -a) hozzáadása, továbbá a vérnek sósavval vagy kénsavval (szintén körülbelül 1—10%) való főzése által hasonló bomlások idézhetők elő. valamint foszforos savval és kénessavval, kálival és lúgokkal (1 —5%) való főzés által is. A hidrogénszuperoxid alkalmazása azonban előnyt érdemel, mert mindezen eljárásoknál könnyen bekövetkezik a fehérjének bár csak részleges bomlása, vagy pedig acid-, illetve alkalialbuminát képződése, melyet utólagosan szokásos módon, pl. neutralizálás stb. útján kell albuminattá átalakítani, ezenkívül a hidrogénszuperoxid gyorsabban és erélyesebben is hat a tisztátlanságokra, valamint a festő- és szagos anyagokra. Hogyha hidrogénszuperoxidot oly módon alkalmazunk, hogy a vért legföljebb egyenlő mennyiségű 10 százalékos szuperoxiddal főzzük, akkor csaknem az egész fehérje bomlatlan állapotban marad. Ha azonban több vagy erősebb hydrogénsuperoxydot használunk, akkor a fehérjének bomlása is beáll. Ily eljárás mellett a fehérjéhez kevert anyagok, festőanyagok, szagos és ízes anyagok, toxinok és baktériumok megbomlanak és kimoshatóvá tétetnek, míg maga a fehérje változatlanul visszamarad és az oldott bomlási terményektől mechanikai úton, sajtolás által könnyen megszabadítható. Ilyen hatás és alkalmazási mód, valamint az eljárásnak ez által való egyszerűsítése és alapos eredménye eddig nem volt ismeretes, úgy hogy a föntebb említett régibb eljárásnál is először a hematint, illetve a hemoglobint lúgozták ki, s a terméket azután fehérítették. Jelen találmány folytán a bontószernek (különösen hidrogénszuperoxid) a leírt módon való alkalmazása által egy csapásra érjük el a festőanyag megsemmisítését, a tisztátlanító és rossz szagú anyagok átalakítását, valamint a dezinfekcziót. 2. Ha netalán húslisztből, hallisztből vagy húsmaradékokból akarunk fehérjét előállítani, akkor előbb az aprított anyag megtisztítása által az enyv, az enyvképző anyagok és a sók kimosatnak, mely czélra az anyag minőségéhez képest híg savak vagy lúgok is alkalmazhatók; továbbá több vagy kevesebb zsír már előzőleg extrahálható. Itt megemlítendő, hogy természetesen csak annyi sav vagy lúg használtatik, hogy a fehérjét nem befolyásolja, hogy tehát annak felduzzadása be nem áll. Azután oxidáczió vagy redukczió által, mint azon hidrogénszuperoxid, kellő mennyiségben, konczentráczióban, hőfoknál és ideig, a hozzá kevert anyagok bomlása és átalakulása eredményeztetik, úgy hogy az ezután következő sajtolás és vízzel, alkohollal és hasonló oldó szerekkel, pl. szappanoldattal való mosás által a bomlási termények eltávolíthatók. A maradék gyanánt nyert fehérjeanyagok fehér, sárga, egész szürke és barnás szinű poralakú tömeget képeznek, melyek jól
