5869. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú-tolattyús vezérmű

— 2 — végpontján az L rúddal jóval kisebb szöget képez, mint mozgása alsó végpontján. A diagramm 1. pontja a gőzbeömlés megnyi­tásának a fölfelé löket közben, a 2. pont a gőzbeömlés elzárásának, lefelé löket közben felel meg, a 3. 4. pontok ugyancsak a le­felé lökethez tartoznak és megfelelő sor­rendben a kifúvató nyílások elzárásának, a gőznek a dugattyú alsó fölületéről a fölsőre való átmenetének, az 5. pont pedig emez átömlő nyílások elzárásának felel meg. A 6. pont ismét a fölfelé lökethez tartozik és a kifúvatás kezdetének felel meg. Eme dugattyús tolattyú mozgató mehá­nizmusnak hatása körülbelől ugyanaz, a mi egy oly exczenter által volna létesíthető, mely a forgása első része alatt a forgat­tyúval szemben kis elősietéssel bir (mi ko­rai elzárásnak felel meg) a forgás későbbi szakában oly helyzetbe jut, melyben az elő­sietés nagyobb (hogy a kifúvatás később legyen zárható) és mely exczenter forgása utolsó szakában a kezdeti állásába jut. Ha eme mehánizmust kettős hatású gé­peknél alkalmazzuk, azt épen úgy, mint a dugattyús tolattyúnál a henger mindkét vé­gén külön-külön kell alkalmazni. Hogy a dugattyú-rúdak tágulása a henger fölmele­gedésénél a rúd és a keresztfej kapcsola­tára káros hatást ne gyakoroljon, külön csúsztató pofákat is lehet használni és min­den egyes dugattyú rúdon egy-egy ilyet alkalmazni, míg a hajtórúd csapján eltolható fog maradni. A fojtás által történő szabályozásra for­gatható e gyűrű van a vezérhengeren kívül oly módon alkalmazva, hogy e2 hasítékai (4. ábra) többé-kevésbbé födjék a vezér­henger hasítékait. Az e4 rúd a B födél egy tömítő szelenczéjén megy át, ezenbelül az e3 fogaskerékkel a fojtógyűrű fogazatába fogódzik, úgy, hogy az utóbbi eltolódása az c4 rúdnak kézzel való -forgatásával végez­hető. Ennek az az előnye, hogy a gőz foj­tását a henger beömlési helyéhez közel végezhessük. Hogy a vezérmű hengerének és a munka­hengernek födele könnyen el legyen távo­lítható, az A3 külső falon levő Ai gőzbeve­zető cső az A henger A2 köpenyének alsó felébe nyúl. Eme hengerköpenyből a gőz a P födélköpenybe jut, mely előtt az e fojtó­gyűrű van alkalmazva. A hengerfödélnek eme köpenyre viszonyított belső és külső része egy darabot, vagy pedig külön álló részt képezhet. Az A3 tér vízmentesítésére csap is alkalmazható, a tér maga oly köz­falakkal lehet ellátva, hogy a gőzt a födél­gőz köpenyébe jutása előtt az egész téren való átfolyásra kényszerítsük, mikor nem csak a gőzköpeny, hanem még vízválasztó edény gyanánt is szerepel. A kifúvató cső az 1. ábrán nagyobi) világosság okáért van a metszés síkjában alkalmazva, míg a való­ságban, nehogy a dugattyú rúdnak útjában legyen, a síkból mintegy 90°-kal ki van forgatva. A 2. ábra oly berendezést mutat, mely­nél a hengerfödél és a dugattyú között levő tér a Q túlhevítő elhelvezhetése czél­jából növelve van. A túlhevítő alkalmasabb módon alig helyezhető el. Hogy a Q túl­hevítő a vezérmű hengert túlságosan föl ne melegítse, a kettő között a hengertől, illetve egymástól csekély távolságba eső, egy vagy több R gyűrű van alkalmazva. A munkahenger belsejében levő E vezér­henger rész a munkahenger födelében levő résszel legczélszerüebben nem képez egy darabot, mi a födél eltávolítását megköny­nyíti. A bemutatott berendezésben a vezérmű henger alsó része a munkahenger fenekén, fölső része ennek födelén lehet megerő­sítve. A 3. ábrán látható berendezésnél a du­gattyú fölött a kompresszió, a dugattyú alatt pedig az expanzió kisebb, minthogy a II nyílás elmaradnak és helyüket A2 gyű­rűs nyílás foglalja el. A gőzbeömlése a henger fölső részéből az alsóba nem úgy, mint az 1. ábrán, a munka dugattyú H nyílása, hanem a dugattyús tolattyú gyűrű­alakú /<2 nyílása segélyével történik. Az 1. ábrán f betűvel jelzett rész a 3. ábrán hiányzik, a h2 nyílás pedig, hogy új ezéljá­nak is megfelelhessen, tágasabb. Ha az F vezérdugattyú és a C munka­dugattyú egymásra viszonyítva az 1. ábrán

Next

/
Thumbnails
Contents