Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2003. április-június (108. évfolyam, 4-6. szám)
2003-04-01 / 4. szám
2003/4 - SZKV 137 1.1. Az indítványozó az Rsztn. 20. §-át a Fővárosi Bíróság 3. Pk. 25.369/1998/3. számú végzésében megjelenő értelmezésére tekintettel kifogásolta. A támadott jogszabályhely alkotmányosságára irányuló vizsgálat során az Alkotmánybíróságnak figyelemmel kellett lennie a jogszabálynak a joggyakorlatban megnyilvánuló normatartalmára, hiszen az alkotmányossági vizsgálat „önálló törvényértelmezési hatáskör hiányában (...) nem irányulhat önmagában a normaszöveg lehetséges különböző értelmének és tartalmának a megállapítására” [57/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 272, 276.]. 1.2. Az Rsztn. 20. § ( 1 ) bekezdése szerint a bejelentő a termékre az Rsztn. hatálybalépése előtt tett eljárási szabadalmi bejelentés alapján - az Rsztn. hatálybalépését követő módosítási elsőbbséggel - a termékre is igényelhet szabadalmi oltalmat. Az Rsztn. 20. § (2) bekezdése szerint az ilyen szabadalmi oltalomból eredő jogok csak a módosítási elsőbbség időpontját követő hasznosításra érvényesíthetők. A Fővárosi Bíróság - a 3. Pk. 25.369/1998/3. számú végzésében Sztn. 20. §-ként megjelölve - az Rsztn. 20. §-át értelmezte. A Fővárosi Bíróság a támadott rendelkezés kapcsán kifejtette: „Az adott esetben tehát olyan speciális módosítási elsőbbségről van szó, amely nem új anyag bevitelén alapszik, hanem az 1994. évi VII. törvényben lehetővé tett oltalmi idő kezdetét jelenti arra az igényre, amelyet a törvény hatályba lépése előtt nem lehetett érvényesíteni. A termék újdonságát tehát az eredeti bejelentés napján kell vizsgálni, az oltalmat pedig legkorábban 1994. július 1-től lehet érvényesíteni. (...) A bíróság szerint ezzel összhangban rendelkezik az Sztn. 20. §- a, amennyiben az ( 1 ) bekezdésben - az előírt feltételek megléte esetén - kifejezetten megengedi a folyamatban lévő ügyekben a termékoltalom megszerzését - ugyan nem az elsőbbség napjára visszamenőlegesen, hanem - ’módosítási elsőbbséggel’ a törvény hatályba lépésének napjától, amikortól kezdve a (2) bekezdés szerint a szabadalmi oltalomból eredő jogok érvényesíthetők.” Az MSZH a Fővárosi Bíróság által kialakított jogértelmezésnek megfelelően jár el a szabadalmi ügyekben. A joggyakorlatban tehát a Fővárosi Bíróság végzése szerinti jogértelmezés érvényesül. Ezt a jogértelmezést vette alapul az Alkotmánybíróság az Rsztn. 20. §-ának alkotmányossági felülvizsgálata során. 2. A támadott rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát az Alkotmánybíróság először a jogbiztonság követelményére tekintettel végezte el. 2.1. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés elsősorban azért sérti a jogbiztonság követelményét, mert visszamenőleges hatállyal állapít meg kötelezettséget. Állítása szerint az Rsztn. 20. §-a a termékoltalom megszerzését visszamenőlegesen is lehetővé teszi azáltal, hogy „a termékoltalomra irányidó, módosítási elsőbbséggel történő bejelentés napjától elválhat a termékoltalomra vonatkozó újdonság vizsgálatának időpontja”. Az Alkotmánybíróság - a Fővárosi Bíróság végzésének figyelembevételével - megállapította, hogy az Rsztn. 20. §-a nem állapít meg kötelezettséget az Rsztn. hatálybalépését megelőző időre vonatkozóan. Az Rsztn. 20. § (2) bekezdése kizárja az Rsztn. 20. § ( 1 ) bekezdése alapján megadott szabadalmi oltalomból eredő jogoknak a bejelentés napjára, tehát az Rsztn. hatálybalépését megelőző időpontra, visszaható hatályú érvényesítését. 2.2. Az indítványozó továbbá az Rsztn. 20. §-át azért is kifogásolta, mert - állítása szerint - a korábbi eljárási oltalom alapján szerzett és megszerezhető jogok megszüntetése aránytalan sérelmet okoz az eljárási oltalomban bízó gyógyszer- előállítók számára. Az indítványozó szerint a korábbi eljárási oltalom alapján szerzett és megszerezhető jogok a vállalkozás szabadsága, illetve a tulajdon alapjogi védelmében is részesülnek. Az eljárási szabadalmakra épülő gyógyszerfejlesztés elértéktelenedése ezért a jogbiztonság sérelmén keresztül a vállalkozáshoz való jog és a tulajdon védelméhez való jog sérelmét is jelenti. 2.2.1. Az Alkotmánybíróság először a szerzett, illetve megszerezhető jogok védelmének sérelmét vizsgálta az Rsztn. 20. §-ával kapcsolatosan, mert az indítványozó szerint a korábban már megszerzett eljárási szabadalmakat, illetve az arra irányuló fejlesztések alapján megszerezhető jogokat sérti a támadott rendelkezés. A szerzett jogok védelmének elvi alapját az Alkotmánybíróság a szociális biztonsághoz való jog, a szociális rendszerek biztonsága szempontjából fejtette ki [43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 192-194.]. Az Alkotmánybíróság ennek során egy korábbi határozatával [62/1993. (IX. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367.] összhangban kimondta, hogy „a jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása” [43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 192.]. A 9/1994. (II. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság a jogállamiság követelményével hozta összefüggésbe a jogszabályi garanciákba vetett bizalom védelmét. Az Alkotmánybíróság rámutatott: a jogszabály módosításának korlátja az, hogy a módosítás hatálya általában ne terjedjen ki azokra, akik az állami garanciában bízva a kedvezményezett tevékenységhez a módosítás előtt kezdtek hozzá. „Az állam által vállalt garanciáknak e korlátozást figyelmen kívül hagyó önkényes és azokra is vonatkozó módosítása, akik tevékenységüket a módosítás előtt kezdték meg, ellentétes az Alkotmány 2. § ( 1 ) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonsággal, s ezért alkotmányellenes.” (ABH 1994, 74, 76.) Az Rszt. 6. § (3) bekezdés a) pontja értelmében az előállítási eljárásra adott szabadalom hatálya kiterjedt az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ennek következtében az Rsztn. hatálybalépése ( 1994. július 1.) előtt tett - gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy élelmezésre szolgáló termék előállítására vonatkozó - bejelentések tárgya tekintetében harmadik személyek a bejelentésben foglalt előállítási eljárástól eltérő eljárással nyert termékek hasznosítását illetően is szerezhettek jogot vagy számíthattak hasznosítási lehetőségre. Az eltérő előállítási eljárással nyert termékekre vonatkozóan szerzett eljárási szabadalmakat, illetve az azok kifejlesztésére irányuló előkészületek hasznosítását érinti az Rsztn. 20. §-a alapján megadott termékszabadalom. A termékoltalom hiányából adódó hasznosítási lehetőségek korlátlan ideig való fennmaradására vonatkozóan megalapozott várakozások nem alakulhattak ki. Az 1994. január 4-én megjelent és 1994. február 1-jétől hatályos Európai Megállapodás 65. cikkének (1) bekezdéséből egyértelműen következett, hogy Magyarországnak legkésőbb 1997. január 1-jóig be kell vezetnie a termékoltalmat. (Az Európai Megállapodás e rendelkezése már az Ideiglenes Megállapodás 35. cikkének is részét képezte; az Ideiglenes Megállapodást 1992. február 29-én tették közzé.) A termékszabadalmat bevezető Rsztn.-t 1994. február 23-án hirdették ki és 1994. július 1 -jén lépett hatályba. A termékoltalom bevezetésével egyidejűleg rendelkezett az Rsztn. 20. §-a a termékoltalmi igény előterjesztéséről a folyamatban lévő szabadalmi ügyekben. Ezt a rendelkezést vette figyelembe a Fővárosi Bíróság az 1998. december 11-én kelt, 3. Pk. 25.369/1998/3. számú végzésében. Majd ezt követően kifogásolták a jogszabály alkalmazására való felkészülési idő hiányát az indítványozók az Alkotmánybírósághoz 2000. február 14-én érkezett első beadványukban. A fenti időpontok figyelembevételével tehát megállapítható, hogy kellő idő állt rendelkezésre az Rsztn.-ben foglaltak megismerésére és az új rendelkezések alkalmazására való felkészüléshez. Ebből következően a jogszabály alkalmazására való felkészülési idő hiánya nem volt megállapítható. A jogalkotó ezen túlmenően az előhasználati jog (Rszt. 14. §, Szt. 21. §) garantálásával gondoskodott az elsőbbség időpontját megelőzően jóhiszeműen megkezdett gyógyszerfejlesztés (előállítás, használat, vagy ezek érdekében tett komoly előkészület) védelméről. Az Rsztn. 20. §-a nyomán megadott termékszabadalmak ellenére az előhasználati jog lehetővé tette a korábbi eljárási szabadalmi oltalomra épülő gyógyszerfejlesztés hasznosítását. Mindezek alapján az eljárási oltalomban bízó gyógyszer- előállítók jóhiszeműen szerzett, illetve megszerezhető jogai nem sérültek. 2.2.2. A tulajdon alapjogi védelmét a 64/1993. (XII. 22.) AB határozat fejtette ki (ABH 1993, 373, 379-380.). Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében az alapjogi tulajdonvédelem a polgári jog szerinti, dolgokon fennálló tulajdonjogon és vagyoni értékű jogokon túl kiterjed a tulajdon szerepét átvevő, továbbá az azt biztosító vagyoni jogokra, valamint közjogi alapú jogosítványokra is. A 37/1994. (VI. 24.) AB határozat az önkormányzati tulajdon védelmével kapcsolatban rámutatott arra, hogy: „A már megszerzett, továbbá szerzési jogcímen alapuló (...) tulajdon alkotmányos védelme azonban már teljessé válik, azaz azt az állam csak (...) a kisajátításra vonatkozó alkotmányi rendelkezések alapján vonhatja el törvényi úton is.” (ABH 1994, 238, 244.) Tehát a már megszerzett, továbbá a „kétségte
