Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2003. április-június (108. évfolyam, 4-6. szám)
2003-04-01 / 4. szám
136 2003/4 - SZKV (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.” 2. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (a továbbiakban: Európai Megállapodás) kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvénynek a vizsgálatba bevont rendelkezései: „65. Cikk 1. Magyarország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Közösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges hasonló eszközöket is.” „6. § Ez a törvény 1994. február 1-jén lép hatályba.” 3. Az 1996. január 1-jétől már nem hatályos, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (a továbbiakban: Rszt.) érintett rendelkezései: „6. § (3) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha a) tárgya gyógyszer, vegyi úton előállított termék, vagy - a növény- és állatfajtákat kivéve - emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék; az ezek előállítására szolgáló eljárás azonban szabadalmazható, (...)” „14. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki a) az elsőbbség napja előtt, b) a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben, c) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása és annak törvényességi óvás folytán hozott határozattal történt megváltoztatása közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való rendszeres előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. (2) Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom az előállítás, a használat, illetőleg az előkészület mértékéig hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal vagy a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni. (3) A szabadalmi oltalom hatálya viszonosság esetén nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba.” „43. § (1) Az elsőbbséget megalapító elsőbbségi nap: a) általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentés (bejelentési elsőbbség), illetőleg az oltalmi igénynek a bejelentésben ismertetett megoldáson túlterjedő módosítása (módosítási elsőbbség) az Országos Találmányi Hivatalhoz beérkezett.” 4. Az Rsztn.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezései: „Termékoltalmi igény előterjesztése folyamatban lévő szabadalmi ügyekben 20. § ( 1 ) Gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék előállítására vonatkozó, e törvény hatálybalépése előtt tett szabadalmi bejelentés alapján a bejelentő a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a hatálybalépést követő módosítási elsőbbséggel [Szt. 43. § (1) bek. a) pont] - a termékre is igényelhet szabadalmi oltalmat. (2) A termékre az (1) bekezdés alapján adott szabadalmi oltalomból eredő jogok csak a módosítási elsőbbség időpontját követő hasznosításra érvényesíthetők. (3) A termékoltalmi igény előterjesztésére az ( 1) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva.” „Átmeneti szabadalmi oltalom 21. § Átmeneti szabadalmi oltalomban részesül e törvény rendelkezései szerint az a gyógyszertermék - hatóanyag és készítmény -, amelyre külföldön az e törvény hatálybalépését követő egy év letelte előtt szabadalmat adtak, feltéve, hogy a külföldi szabadalom elsőbbsége a) legalább tizenkét hónappal korábbi, mint e törvény hatálybalépésének időpontja, és b) 1987. január l-jénél nem korábbi. 22. § (1) Nem részesülhet átmeneti szabadalmi oltalomban az a gyógyszertermék, amelyet e törvény hatálybalépését megelőzően belföldön forgalomba hoztak. (2) Az átmeneti szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos jog nem érvényesíthető azzal szemben, aki e törvény hatálybalépését megelőzően a gyógyszerterméket belföldön gyártotta, feltéve, hogy a korábbi gyártás tényét a törvény hatálybalépése előtt - az illetékes hatóság által kiállított megfelelő közokirattal igazolja. (3) A gyógyszerterméket gyártó gazdálkodó szervezetet a (2) bekezdés alapján megillető gyártási jog a gazdálkodó szervezet megszűnése, illetve szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. 23. § ( 1 ) Az átmeneti szabadalmi oltalom a megadásával (27. §) keletkezik és hatálya visszahat e törvény hatálybalépésének napjára. Az oltalom az alapjául szolgáló külföldi szabadalom eredeti oltalmi idejével együtt jár le. (2) Átmeneti szabadalmi oltalom esetén e törvény hatálybalépése napján és annak évfordulóin előre esedékesek a - külön jogszabályban meghatározott - szabadalmi fenntartási díjak.” 5. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) érintett rendelkezése: „21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. (2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. (3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig - hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak - előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató szervezeti egységével együtt lehet átruházni. (4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. (5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.” 6. A kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás [közzétéve a Magyar Közlöny 1992/21. számában (II. 29.); a továbbiakban: Ideiglenes Megállapodás] érintett rendelkezései: „35. Cikk 1. Magyarországon tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy a Megállapodás hatálybalépésétől számított 5. év végére a Közösségben a közösségi jogszabályok, különösen a XIII. számú Mellékletben hivatkozott jogszabályok által előirányzott védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges hasonló eszközöket is.” „XIII. Melléklet A 35. Cikk 1. bekezdésében hivatkozott közösségi jogszabályok - Az EGK Tanácsának 1988. december 21-i, 89/104/EGK számú első irányelve a tagállamok védjegyre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről; - Az EGK Tanácsának 1986. december 16-i, 87/54/EGK számú irányelve a félvezető termékek topográfiájának jogi védelméről; - Az EGKTanácsának 1991.május 14-i, 91 /250/EGK számú irányelve a számítógépes nyilvántartások jogi védelméről” III. Az indítvány megalapozatlan. Az Alkotmánybíróság először az indítványnak azt a részét vizsgálta, amely az Rsztn. 20. §-a alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.
